Leghosszabb ideig uralkodó királyunk volt Habsburg-Lotharingiai Ferenc József: 1848 decemberétől egészen 1916 novemberéig, hatvannyolc éven át haláláig ült Ausztria, majd az Osztrák-Magyar Monarchia trónján (igaz, magyar királlyá csak 1867-ben koronázták). Bár a történettudomány általában "a
[>>>]
Leghosszabb ideig uralkodó királyunk volt Habsburg-Lotharingiai Ferenc József: 1848 decemberétől egészen 1916 novemberéig, hatvannyolc éven át haláláig ült Ausztria, majd az Osztrák-Magyar Monarchia trónján (igaz, magyar királlyá csak 1867-ben koronázták). Bár a történettudomány általában "a részletekbe süppedt bürokratizmus, a szenvtelen rutin, a jellegtelenség" és a középszerűség megtestesítőjeként ábrázolja, személye és uralkodói tevékenysége kétségkívül egy korszak szimbólumává, sőt névadójává vált, amelynek nyomai máig meghatározzák Közép-Európa arculatát, és amely hangsúlyosan jelen van a térség történeti emlékezetében. Még kamasz volt, mikor trónra került, és neve évekig a szabadságharc véres eltiprásával forrt össze, majd a Kiegyezést követő évtizedekben alakja mindenki "Ferenc Jóskájává" alakult (Gerő András történész egy 1992-es cikkében használta rá a "koronás kispolgár" jelzős szerkezetet is). Az ő személyével és kiemelten a magyarokkal való viszonyával foglalkozik a Fónagy Zoltán szerkesztésében megjelenő tanulmánykötet. Fónagy kötetindító írása Ferenc József és a kortárs magyar közvélemény alakulását ismerteti, Hermann Róbert a szabadságharcot követő megtorlással, az uralkodó abban való szerepével foglalkozik, majd Deák Ágnes azt vizsgálja, menyire volt Ferenc József Isten kegyelméből alkotmányos monarcha vagy önkényúr, egyben mi jellemezte kormányzását. Takács Péter Deák Ferenc és az uralkodó viszonyával, F. Dózsa Katalin pedig Ferenc József és hitvese, Erzsébet kapcsolatával, valamint a császárné és a magyarok viszonyával foglalkozik. Diószegi István írásának témája az uralkodó és gróf Andrássy Gyula kapcsolata, Somogyi Éva az uralkodónak a közös minisztériumok intézményéhez való viszonyát ismerteti, Pollmann Ferenc pedig azt vizsgálja, milyen szerepet játszott Ferenc József az első világháború kirobbanásában. Gerő András a király és a nemzeti ikon, vagyis Ferenc József és Kossuth Lajos közötti szimbolikus harcról ír, ifj. Bertényi Iván pedig a századfordulón keletkezett méltatások mögé tekintve fejti fel, mennyiben volt a Ferenc Józsefről zengett dicshimnuszok mögött valódi politikai tartalom. A szöveget számos színes vagy fekete-fehér illusztráció kíséri. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]