A Tudorok csupán három nemzedéken át uralták Angliát (1485-től 1603-ig), ám ehhez képest mély nyomot hagytak az ország történetén. A dinasztialapító, VII. Henrik uralma volt viszonylag a legbékésebb, aztán jött VII. Henrik, aki a kora újkor történetében talán a legnagyobb befolyást gyakorolta
[>>>]
A Tudorok csupán három nemzedéken át uralták Angliát (1485-től 1603-ig), ám ehhez képest mély nyomot hagytak az ország történetén. A dinasztialapító, VII. Henrik uralma volt viszonylag a legbékésebb, aztán jött VII. Henrik, aki a kora újkor történetében talán a legnagyobb befolyást gyakorolta Angliára, elég csak az anglikán egyház kialakulására gondolni. Mindennel együtt a korszak egyik legellentmondásosabb személyisége, akinek ténykedése következtében az ország több nemzedéknyi időre a megosztottság és káosz színterévé vált. Őt a gyerekkirály VI. Edward követte a trónon, aki lelkesen hitt az angol egyház megreformálásában, ám már azelőtt meghalt, hogy láthatta volna álmai megvalósulását. Két nővére közül (Véres) Mária következett utána, aki megpróbálta visszaállítani a katolikus egyház uralmát, de kudarcot vallott. Aztán féltestvére, I. Erzsébet lépett a trónra, aki személyes boldogságát is feláldozva, rendkívül célratörően irányította az országot (negyvenöt éven keresztül), s tette országát tengeri és kereskedelmi nagyhatalommá, ám végül gyermek nélkül halt meg, s a Skócia trónján ülő Stuart Jakab, VII. Henrik ükunokája lett 1603-ben Anglia királya. G. J. Meyer, Angliában élő amerikai író, újságíró vaskos könyve ennek az uralkodóháznak, „Anglia leghírhedtebb királyi dinasztiájának a történetét mutatja. A szerző a korábbi királyportrékhez képest, értelemszerűen kevésbé részletesen foglalkozik az egyes uralkodókkal, hanem inkább a legfontosabb történéseket, a jellemző tendenciákat igyekszik kiemelni, ám emellett azért sok-sok életrajzi részletet is elárul, a bosworthi csatától (1485) Erzsébet halálig (1603) terjedő időszakból. A képmelléklettel is ellátott kötetet térkép, családfa és kronológia vezeti fel, a végén pedig jegyzetek, valamint név- és tárgymutató kapott helyet.
[<<<]