A kötet dráma szövegkönyvét közli Zalán Tibor tollából. Az első egy nyíltan vállalt G. B. Shaw-parafrázis, amelyre rögtön a cím is utal: unferlédi - My Fair Lady, továbbvezetve az eredeti műhöz, a Pygmalionhoz. A mű az alaptörténetet a lepusztult Magyarország kisstílű, szánalmas, groteszk díszletei   [>>>]

A kötet dráma szövegkönyvét közli Zalán Tibor tollából. Az első egy nyíltan vállalt G. B. Shaw-parafrázis, amelyre rögtön a cím is utal: unferlédi - My Fair Lady, továbbvezetve az eredeti műhöz, a Pygmalionhoz. A mű az alaptörténetet a lepusztult Magyarország kisstílű, szánalmas, groteszk díszletei közé helyezi, s az eredeti karakterek is ehhez illeszkednek: Higgins professzorból tenyérbemászó okoskodó vállalkozó Honti lesz, a virágárus Elizából Dzsenifer nevű prosti (majd "átnevelése" után Lilla), a mellékalakok között meg olyanokat találunk, mint Pöcsesinszky, az ukrán bűnöző, Andy, Honti csicskája, vagy Zhenbang, a kínai maffiózó. A szerző szokatlan dramaturgiai fogással visszafelé pörgeti az eseményeket, így rekonstruálva azokat. A műben szereplő másik darab (Szása i Szása) egy abszurd színpadi játék, amely a szovjet csapatok kivonulása idején játszódik 1991-ben, egy átlagos magyar kisvárosban. A katonák - akiknek sok éven át volt otthona Magyarország - most pakolnak, hogy felkerekedjenek egy ismeretlen-ismerős hely, vagyis a hazájuk felé. Ez sokuknak valódi tragédia volt - nem úgy, mint az őket "búcsúztató" helyi erőknek... A két művet tartalmazó kötet az idei Ünnepi Könyvhét kiadványai közé tartozik. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]