Az Árpád-kori magyar történelem legmeghatározóbb korszakait vizsgálja az Osiris Kiadó egyetemi tankönyv sorozatának javított kiadásban megjelent kötete, amelyet szerzője, neves történészünk, tudományosan már igazolt eredményeket feldolgozva, illetve azokra építve írt meg. Az Arpád-kor - tekintve
[>>>]
Az Árpád-kori magyar történelem legmeghatározóbb korszakait vizsgálja az Osiris Kiadó egyetemi tankönyv sorozatának javított kiadásban megjelent kötete, amelyet szerzője, neves történészünk, tudományosan már igazolt eredményeket feldolgozva, illetve azokra építve írt meg. Az Arpád-kor - tekintve forrásainak feltártságát - egyike a legismertebb korszakoknak, talán a legjobban feldolgozott és dokumentált történelmi időszaka hazánknak. Hagyományos értelmezés szerint ez a kor a honfoglalástól, 895-től az Árpád-ház kihalásáig, 1301-ig terjed. A kötet eme időhatárok között, a kronológiát követve mutatja be a magyar állam kialakulásának külső (a szélesebb európai, illetve a szűkebb, a Kárpátmedence által meghatározott társadalmi és uralmi viszonyok) és belső (a Szent István-i állam előzményei, a magyar nomád és törzsi államok, Géza fejedelem államelőkészítő tevékenysége stb.) feltételeit a 10. században, és az ennek megfelelően kiépített királyi hatalom berendezkedését, a bel- és külpolitika megszervezését. Századról századra haladva elemzi a társadalmi és a gazdasági változásokat, mindenkor az Árpádok ténykedésének függvényében; az egy-egy uralkodó nevével jellemezhető korszakok bemutatását a hatalom körüli harcok leírásával kezdi, és ezzel összefüggésben (vagy következményeként), külön fejezetben összegzi a gazdaságról, a társadalomról, a közigazgatásról kialakult szükséges tudnivalókat. A kötet az Árpád-kor művelődéstörténetét nem részletezi, kifejezetten az államiság megszervezésével és a királyok regnálásával kapcsolatos törvénykezés fejlődését helyezi a középpontba. Valamennyi egység lezárásakor értékel, rendre kiemelve a jelzett időszak meghatározó eseménysorozatát. A kötet az 1298. évi dekrétum elemzésével, majd az utolsó Árpádok korának jellemzésével zárul, mintegy kiindulópontként a magyar történelem további korszakaihoz. A szerző az elemzett korszak jobb megértése érdekében, előzményként két fejezetet illesztett a történelmi áttekintéshez: az egyik a Kárpát-medence, a másik az ősmagyarság történetét vázolja fel a honfoglalásig. Ugyancsak a tájékozódást könnyítik meg a kötet végén található függelékek: az időrendi táblázat, egy kutatástörténeti dolgozat és a korszak tanulmányozását elősegítő bibliográfia. Ez a kötet tankönyvként igyekszik szintetizálni azokat az eredményeket, amelyeket a szakirodalom igazolhatóan feldolgozott, ugyanakkor a még mindig vitás kérdésekben csak akkor foglal állást, ha ez a történeti gondolkodás szempontjából meghatározó; az esetek többségében azonban a témakör vitatott jellegét hangsúlyozza. Az áttekintés - bár elsősorban az egyetemi oktatás fontos kézikönyve - minden nagyobb történeti gyűjteményben elhelyezendő. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]