Az egyetemi tankönyvnek szánt munka Magyarország történetének a vegyes házbeli királyok - azaz a késő középkor - időszakát (1301-1526) dolgozza fel. A bevezető tanulmány kijelöli Magyarország helyét a korabeli Európa gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális térképén. A késő középkori Európa a   [>>>]

Az egyetemi tankönyvnek szánt munka Magyarország történetének a vegyes házbeli királyok - azaz a késő középkor - időszakát (1301-1526) dolgozza fel. A bevezető tanulmány kijelöli Magyarország helyét a korabeli Európa gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális térképén. A késő középkori Európa a vallási megosztottság miatt - római katolikus, görögkeleti - két gyökeresen különböző régióra bomlott, sőt harmadik kultúrkörként egyre nagyobb teret nyert az éppen Magyarország felé terjeszkedő iszlám. A vallási és a legszélesebb értelemben vett kulturálisan megosztott Európában Magyarország a latin kultúrkörhöz tartozott, mely éppen ebben a korban soha nem tapasztalt fejlődésnek indult. A latin Európán belül azonban jelentős különbségek alakultak ki, hazánk a peremvidékhez tartozott, ahogy ide tartozott például Dél-Itália, a Pireneusi-félsziget, Skandinávia vagy Lengyelország is. Ezt a területet nem érte el, illetve csak részben érvényesült a korra jellemző ipari fellendülés. A felhalmozott kereskedelmi tőke - amelyből Magyarország kimaradt, mert a fő kereskedelmi útvonalak elkerülték az országot - hatalmas beruházásokkal ekkor lendítette föl az ipari fejlődést, kiváltképp a textilipart. A párhuzamosan kibontakozó városiasodás Magyarországon is megindult lehetővé tette ezt a szabad költözködés joga, a céhek kialakulása -, de nem tudott igazán kiterebélyesedni, mert a beáramló import megakadályozta a belső tőke felhalmozását. A gazdasági lemaradás érvényesült a társadalmi élet egyéb területein is, ugyanakkor - ahogy Európa fejlettebb területein, itt is - a gótika volt a templomépítés stílusa, a települések fölé nyúló csúcsaikkal mintegy kijelölve a latin Európa keleti határait. Az írásbeliség terjedése sem mutat jelentős elmaradást, az ország belső rendje is a korabeli Európa társadalmi rendjének megfelelően alakult - egységes királyság, rendi társadalomszerkezet formájában. A tankönyv a korszakot az uralkodó dinasztiák szerint négy fejezetre tagolja: Anjou-kor; Zsigmond kora; A Hunyadiak kora; A Jagellók uralkodása. A fő részeken belül alfejezetek írják le az uralkodók kül- és belpolitikáját, a társadalomfejlődés folyamatát, a gazdaság és a kultúra állapotát, az eseménytörténet mozzanatait stb. A térképekkel illusztrált, részletes kronológiai táblázattal kiegészített tankönyv egyetemi hallgatóknak készült, de ajánlható a magyar történelem iránt érdeklődő legszélesebb olvasóközönség számára is. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]