A Budapest határában lévő Csömör kommunizmussal szembeni ellenállásának hősei előtt tiszteleg Tóth Eszter Zsófia most megjelenő kötete. Egyikük Winkler János, aki egy sváb család gyermekeként, a családját és barátai családját ért jogtalanságok, a málenkij robot és üzleteik államosítása miatt,   [>>>]

A Budapest határában lévő Csömör kommunizmussal szembeni ellenállásának hősei előtt tiszteleg Tóth Eszter Zsófia most megjelenő kötete. Egyikük Winkler János, aki egy sváb család gyermekeként, a családját és barátai családját ért jogtalanságok, a málenkij robot és üzleteik államosítása miatt, tizennyolc éves korában, az 1848-as forradalom centenáriumának hatására is csatlakozott a Nemzeti Ellenállási Mozgalomhoz (NEM). Társaival együtt a falubeli mulatságokon, baráti találkozóikon egy jobb jövőről álmodoztak, és azt tervezték, hogy röplapokat készítenek. Szereztek is egy sokszorosító gépet, volt fegyverük is, ám még a tervezgetés fázisában letartóztatták őket. El kellett viselnie az ÁVH vallatásait és kínzásait, melynek során több fogát is kitörték és bordáját is eltörték. Koncepciós perükben a népi demokratikus államrend megdöntésével, röpcédulák készítésével, a csömöri vasúti híd felrobbantásával és fegyverrejtegetéssel vádolták őket. Őt hat évre ítélték; végül 1956 áprilisában szabadult. A másik csömöri hős Dömötör Zoltán, akinek a bátyja egyébként érintett volt Winkler János és társai perében is. Ő egri főiskolásként lett 1956-ban a Nemzetőrség tagja, akit ezért 1957-ben, szintén a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával öt évre ítéltek. Börtönbüntetését 1957-62 között töltötte le, ám szabadulása után sem sikerült munkát találnia. A szerző elsőként röviden bemutatja kettejük ellenálló tevékenységét és sorsát, majd közöl tizenkilenc, az ügyükkel kapcsolatos dokumentumot. Ezt követi Winkler János visszaemlékezése és egy Dömötör Zoltánnal készített tévéinterjú részletének szerkesztett változata. Az utolsó rész néhány olyan csömöri hős (Bősze László, Dömötör Tibor, Knipfer Tibor és Solymár János) életét mutatja be röviden, akik már nem élnek. A kötetet irodalomjegyzék és fekete-fehér képmelléklet zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]