Korzenszky Richárd (1941) bencés szerzetes, pap és tanár a vele készült nagyszabású interjúban a tanár elkötelezett okosságával, a szerzetes közösséghez vonzódó szeretetével és a pap hitével vall életéről, hivatásáról, szolgálatáról, és osztja meg szerteágazó gondolatait az olvasóval. A közel 300   [>>>]

Korzenszky Richárd (1941) bencés szerzetes, pap és tanár a vele készült nagyszabású interjúban a tanár elkötelezett okosságával, a szerzetes közösséghez vonzódó szeretetével és a pap hitével vall életéről, hivatásáról, szolgálatáról, és osztja meg szerteágazó gondolatait az olvasóval. A közel 300 oldalas interjú nyomon követi alanya életútját, de a beszélgetés mégsem a gyermekkor fölidézésével kezdődik, hanem a szerzetesi élet bemutatásával, a tihanyi rendház hangulatának érzékeltetésével, Szent Benedek regulájának ismertetésével és Krisztus egyháza küldetésének bemutatásával. Visszatérő témát jelent a beszélgetés folyamán a rendszerváltozás előtti és utáni korszak egyházi élete, ami azért is fontos kérdés, mert Korzenszky Richárd az Antall-kormány Művelődési és Közoktatási Minisztériumában miniszteri biztosként képviselte a katolikus egyházat. Számos megfontolásra érdemes megállapítást tesz a mai fölgyorsult világ már-már követhetetlen tempójáról és ennek lehetséges ártalmairól. A második fejezettel kezdődik a családtörténet és a gyermekkor fölidézése, szülei házasságkötésétől a II. világháború okozta megpróbáltatásokon át az iskolás évekig, a pannonhalmi bencés gimnázium szellemiségéig és a maga hivatásválasztásáig. Az életút időrendjében haladó beszélgetés során Korzenszky Richárd fölidézi szerzetesi fogadalmát, teológiai, majd magyar-olasz szakos egyetemi tanulmányait. Elmer István kérdései olyan témákat is érintenek, mint a kamaszok vonzalma a másik nemhez, az egyén közösségbe való beilleszkedése, a kapcsolatteremtés, sőt, szóba kerül a szocialista korszak besúgói hálózata is, amelynek csápjai Pannonhalmára is elértek. A beszélgetés az életút minden állomásánál „elkalandozik valamilyen teológiai, pedagógiai, erkölcsi, vallásszociológiai vagy történelmi, politikai téma felé. Korzenszky Richárd sokszor izgalmas, érdekes epizódokat elevenít föl például arról, hogy a hatóságok még a 80-as években is szoros megfigyelés alatt tartották Pannonhalmát, és megakadályozták, hogy a gimnázium meghívja Csoóri Sándort író-olvasó találkozóra. A terjedelmes életinterjú közel sem csupán egy még oly tanulságos életút fölidézése, mert az interjúalany kétezer éves történelmi perspektívában gondolkodik, és hatalmas műveltség birtokában tekint a világra, miközben rengeteg megfontolandó gondolatot oszt meg az olvasóval. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]