| Cím: |
A nővér
| | Alcím: |
Kossuth Zsuzsanna regényes életrajza
| | Szerző: |
Berényi Anna |
| Szerz. közl: |
Berényi Anna
| | Kiadás: |
Budapest : Scolar, 2026 |
| Eto: |
894.511-312.6 ; 614.253.52(439)(092)Kossuth Zs.(0:82-31) ; 929(439)Kossuth Zs.(0:82-31)
| | Tárgyszó: |
magyar irodalom ; Kossuth Zsuzsanna (1817-1854) ; életrajzi regény |
| Eredeti cím: |
megj. Kossuth Zsuzsanna regényes életrajza címen is
| | Cutter: |
B 54
| | ISBN: |
978-963-685-215-3
| | Nyelv: |
magyar
| | Oldal: |
333, [2] p.
| | UKazon: |
202610127
| | Kivonat: |
A Kossuth Zsuzsanna regényes életrajza alcímű könyv az 1848–49-es szabadságharc első főápolónőjének, Kossuth Lajos húgának állít emléket (a regény erdetileg 2019-ben jelent meg, ennek javított és új címmel megjelenő kiadása a kötet). A történet elején megismerjük Zsuzsannát, Lajos legfiatalabb
[>>>]
A Kossuth Zsuzsanna regényes életrajza alcímű könyv az 1848–49-es szabadságharc első főápolónőjének, Kossuth Lajos húgának állít emléket (a regény erdetileg 2019-ben jelent meg, ennek javított és új címmel megjelenő kiadása a kötet). A történet elején megismerjük Zsuzsannát, Lajos legfiatalabb húgát, akiben már fiatal korában is erős kötelességtudat munkált. Később hozzáment sógornője bátyjához, Meszlényi Rudolfhoz, akivel boldog házasságban élt, de a történelmi események hamar elszólították a családi tűzhely mellől. A szabadságharc kitörésekor, 1849 tavaszán Kossuth Lajos kinevezte az ország összes hadi kórházának főápolónőjévé. Zsuzsanna rövid idő alatt több mint hetven tábori kórházat szervezett meg. Önkénteseket toborzott, miközben felszólította a magyar nőket az ápolói munkára. Nem tett különbséget sebesültek között, a magyar honvédek mellett ugyanolyan lelkiismeretesen ápoltatta az ellenséges osztrák katonákat is (ez később az életét mentette meg). Miközben ezrek életéért küzdött, magánélete összeomlott, fiatalon megözvegyült, ezután gyermekeivel együtt menekülni kényszerült a közeledő császári csapatok elől. Az író drámai képekben, érzékletesen ábrázolja a szökés gyötrelmeit, a bizonytalanságot és a szabadságharc bukása feletti fájdalmat. A világosi fegyverletétel után az osztrákok bebörtönözték Zsuzsannát, ekkor nyert jutalmat embersége, mert az általa korábban ápolt osztrák tisztek tanúskodtak mellette, így elkerülte a legsúlyosabb büntetést. Az állandó zaklatások miatt ezután kénytelen volt elhagyni az országot. Brüsszelen keresztül az Egyesült Államokba emigrált, ahol végül tüdőbajban, mindössze 37 évesen hunyt el. Berényi Anna egy kötetben, három nagy fejezetre tagolva (Piros könyv, Fehér könyv, Zöld könyv), naplószerűen vezetett, kronológiával „fejezetelve nem száraz életrajzot írt, mert egy érzelmekkel teli, olvasmányos művet tart kezében az olvasó, amelyben Zsuzsannát nemcsak történelmi alakként, hanem hús-vér nőként ábrázolja, aki vívódik az anyai kötelesség és a haza iránti hűség között, miközben folyamatosan küzd egészségének megromlásával is. Értékes, szép regény, amely az iskolai történelemtanítás „kiegészítő segédlete is lehet, széles körben érdemes ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|