A dán klasszika-filológus szerző Plinius világának állít emléket, vagyis azt a sajátos polihisztori mentalitást hozza közel a mai olvasóhoz, amelyet a római világbirodalom naturális hétköznapjai - a Homérosz olvasása közben megpillantott halálra dolgoztatott rabszolga, a leölt gladiátorok jó   [>>>]

A dán klasszika-filológus szerző Plinius világának állít emléket, vagyis azt a sajátos polihisztori mentalitást hozza közel a mai olvasóhoz, amelyet a római világbirodalom naturális hétköznapjai - a Homérosz olvasása közben megpillantott halálra dolgoztatott rabszolga, a leölt gladiátorok jó pénzért eladott testrészei, a Sallustius kertjébe temetett óriásnövésű emberek, a féktelen pogány ünnepségek, babonás hiedelmek és a racionális gondolkodásra való törekvés - teremtettek meg. A több síkon futó mű elmélkedések és levelek montázsa: az idősebb Plinius Historia Naturalisából vett valós részleteket a tudós fiktív visszaemlékezései, töprengései, naiv természettudományos elképzelései és meghökkentően modern kérdésfeltevései követik, illetve az ifjabb Plinius levelei és nagybátyjára emlékező tárgyilagos sorai, valamint egy Dioklész nevű írnok rabszolga földhözragadt reflexiói egészítenek ki. A könyvből ilyenformán nem pusztán egy ókori gondolkodó világképe és mindennapi környezete rajzolódik ki, hanem egy mai klasszika-filológus nyugtalanító kérdései is, melyek egyaránt vonatkoznak a korra és általában az emberre, a természetre, egész létünk értelmére. Az idősebb Plinius pompeji halálának leírásával záródó, igényes kivitelű mű az ókor rajongóinak és a posztmodern próza kedvelőinek egyaránt ajánlható. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]