A baszk származású katolikus pap, teológus és történész a nagy földrajzi fölfedezések és az azt követő úgynevezett spanyol „arany évszázad históriájának (1492-1659) kutatója. E korszak egyik kiemelkedő alakja Xavéri Szent Ferenc, a katolikus egyház talán legnagyobb, legismertebb misszionáriusa, aki   [>>>]

A baszk származású katolikus pap, teológus és történész a nagy földrajzi fölfedezések és az azt követő úgynevezett spanyol „arany évszázad históriájának (1492-1659) kutatója. E korszak egyik kiemelkedő alakja Xavéri Szent Ferenc, a katolikus egyház talán legnagyobb, legismertebb misszionáriusa, aki 1540 és 1552 között végzett rendkívül jelentős térítő munkát Ázsiában. Életéről és működéséről jószerével egyetlen írott forráscsoport maradt fönn, a levelezése. Ferenc, az önként vállalt kötelességteljesítés mintaképe az egész életét az evangelizáció szolgálatába állította, e hivatással járta be Indiát, Sri Lankát, a Maluku-szigeteket, Celebeszt, Japánt, és eljutott Kínába is. Missziós munkája mellett életének másik maradandó alkotása volt, hogy Loyolai Szent Ignáccal megalapította a Jézus Társaságot, vagyis a jezsuita rendet. Az ő lelkiségéről, életművéről, hivatásáról szól a Xavéri Szent Ferenc álmai, amely címmel a szerzője arra utal, hogy Ferenc ébren is álmodott, mert tetteit aligha tudta volna véghezvinni a „nagyot álmodni képessége nélkül. A regényes életrajz 1541 tavaszán kezdődik, amikor Lisszabonban Ferenc hajóra száll, hogy Indiába induljon. A szerző – amennyire ez lehetséges – legelőbb fölidézi Ferenc gyermekkorát, párizsi tanulmányainak időszakát, Loyolai Szent Ignáccal való találkozását, a Jézus Társaság megalapítását, majd – a levelezése alapján – rekonstruálja utazásait. E kor a spanyol és portugál hódítások kora, ám Ferenc a lelkek meghódításáért kelt útra, így érkezett először az indiai félszigeten levő portugál gyarmatra, Goába, majd innét indulva, sok kaland és megpróbáltatás árán jutott el a mai Indonézia, a Fülöp-szigetek, Japán és Kína területére, mindeme helyeken térített és egyházközségeket alapított. Vélhetően tüdőgyulladás következtében Kína partjainál, Kanton közelében halt meg. Tellechea Idígoras utazási témájú kalandregényekre emlékeztető könyvében írja meg hőse álom vezérelte életútját, annak utolsó 12 évét, térítő hivatását, miközben sűrűn idéz a ránk maradt levelekből. Az életrajzi mű nemcsak a „szentek élete műfaj olvasmányos darabja, de a nagy tengeri fölfedezések, hódítások korát megidéző irodalomnak is fontos műve. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]