Koppányról (legutóbb: 202111252) és fiairól (202022319) szóló regényei után újabb kötettel jelentkezik a „civilben hittan-tanár és drámapedagógus szerző, Cs. Szabó Sándor. Ezúttal még messzebbre nyúlik vissza az időben, mikor Levedi, Álmos és Emese személye köré építve igyekszik bemutatni a
[>>>]
Koppányról (legutóbb: 202111252) és fiairól (202022319) szóló regényei után újabb kötettel jelentkezik a „civilben hittan-tanár és drámapedagógus szerző, Cs. Szabó Sándor. Ezúttal még messzebbre nyúlik vissza az időben, mikor Levedi, Álmos és Emese személye köré építve igyekszik bemutatni a honfoglalást megelőző időszakot, a vérszerződést, valamint a korabeli magyarok mindennapjait. A 9. század közepén járunk, amikor a hét magyar törzs még laza szövetségben él a Don és a Volga folyók közötti területen. Ők azok, akik a Kazár birodalom nyugati és déli gyepüjét őrzik, ám a gyarapodó törzsek számára egyre kisebb a rendelkezésre álló terület. Új legelőkre lenne szükség, ám ezt nem engedélyezi a kazár kán, ráadásul a besenyők is folyamatos fenyegetést jelentenek a magyarokra. Az idős Levedit, a megyer törzs fiú örökös nélküli vezérét magához rendeli a kazán kagánbég, azzal a céllal, hogy Levedit kánná emelve szorosabbra fűzze a magyar törzsekkel kötött szövetséget. Közben az ifjú Álmos, Ügyeknek, a tarján vezérnek és Emesének, a látóasszonynak a gyermeke nyugatra utazik, hogy behajtsa a folyó menti és erdőlakó népek béradóját. Hazatérve azonban Álmos és csapata arra döbben rá, hogy a hét törzs között vérharag tört ki és egymás ellen fordultak. Vajon sikerül elsimítani a nézetkülönbségeket, és ismét szövetségbe kovácsolni a magyarokat?... A kötetet utószó zárja, mely feltünteti azon legfontosabb forrásokat is, melyekre a szerző támaszkodott. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]