A formatervezésnek és a díszítőművészetnek art déco néven ismertté vált korszaka a két világháború közé esett. Elnevezése az 1925-ös párizsi világkiállítás (Exposition des Arts Décoratifs et Industriels) nevéből származik. Noha az art nouveau hagyományait folytatta, jelentősen különbözött tőle: a
[>>>]
A formatervezésnek és a díszítőművészetnek art déco néven ismertté vált korszaka a két világháború közé esett. Elnevezése az 1925-ös párizsi világkiállítás (Exposition des Arts Décoratifs et Industriels) nevéből származik. Noha az art nouveau hagyományait folytatta, jelentősen különbözött tőle: a szecesszió leginkább virágmotívumokat használt díszítőelemként, az art deco az absztrakciót, a tiszta színeket részesítette előnyben és a természet adta formákban, az állatok és a szép női test ábrázolásában találta meg a szépséget. A szecesszió bonyolultságával, túlzsúfoltságával szemben az art déco művészei az egyszerű, világos formákat kedvelték, s az irányzat minden humora és játékossága mellett megőrizte gyakorlatias jellegét. A szép kiállítású - jó minőségű, színes fényképfelvételekkel gazdagon illusztrált - kötet szerzője igyekszik teljes képet adni erről az élet csaknem minden területén - az autóiparban éppúgy mint a divattervezésben - ható művészeti irányzatról. Ezért először Az art déco korát mutatja be, annak az ellentmondásokkal terhes két évtizednek a hangulatát érzékelteti, amely egyszerre volt a tömegtermelés, az art déco, a dzsessz, a nagy gazdasági válság és a fasizmus kora. Ezt követően Az art déco stílusának jellegzetességeit próbálja meghatározni - díszítőművészeti sokfélesége miatt elsősorban a forrásaiból kiindulva. Nem csupán híres francia, angol és amerikai változataikról szól, hanem arról is, milyen elevenen élt az art déco a weimari Németországban és a forradalom utáni Oroszországban. Bár elsősorban a kisebb műtárgyak, plakátok, kerámiák, textíliák révén vált közismertté, hatását A nagy megrendelések sokasága is bizonyítja (pl. a Normandia óceánjáró, a Strand Palace Hotel üvegportálja, a New York-i Radio City Orfeum, a Chrysler Building tűtornya stb.). A kötet második felében a szerző azt mutatja be - sok-sok alkotó művein keresztül -, miképpen érvényesült az art déco az iparművészet különféle ágaiban: a bútortervezés, a fémművesség, az asztalneműk, kerámiák és üvegtárgyak tervezése, a divat, az alkalmazott grafika, és az ékszerkészítés területén. Bibliográfia, a világ art déco gyűjteménnyel rendelkező múzeumainak felsorolása, névmutató, valamint a dokumentumfotóktól a reprodukciókig terjedő, rendkívül gazdag és változatos képanyag teszi teljessé a kötetet, amely - magyar nyelven először nyújtja a téma első teljes körű feldolgozását. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]