Figyelemre méltó kísérlet ez a könyv: az antik Róma eredetmítoszul szolgáló hőskölteménynek, az Aeneisnek különös adaptációja. Az írónő megőrizte az eredeti mű helyszíneit, cselekményvázlatát, de az az egyetlen lényeges pont, amelyben eltér ettől, megváltoztatta annak legbenső lényegét. Az ókori   [>>>]

Figyelemre méltó kísérlet ez a könyv: az antik Róma eredetmítoszul szolgáló hőskölteménynek, az Aeneisnek különös adaptációja. Az írónő megőrizte az eredeti mű helyszíneit, cselekményvázlatát, de az az egyetlen lényeges pont, amelyben eltér ettől, megváltoztatta annak legbenső lényegét. Az ókori hőseposz kezdő sorai szerint ugyanis Aeneas úgy menekül az égő Trójából, hogy hűséges felesége, Creusa a lángok martaléka lesz. Szabó Magda újraértelmezésében az isteni elrendelést egy öntudatra ébredt a nagyszerűségétől is vezérelt - halandó megváltoztatja: Creusa megöli hódításra, hatalomra és dicsőségre predesztinált férjét, s kijátszva az isteneket, bár nagy áron, ő menekül Karthágó partjai felé. Creusa végigjárja azokat a helyszíneket, melyeket Aeneasnak kellett volna, s beteljesíti az eredetileg férjének rendelt történelmi feladatot is; Itáliába érkezik és a majdani birodalom megalapításának érdekében legelőször is feleségül veszi a király leányát, akit férfialakjának valamikori visszakapásával kecsegtet. A két nő a Creusa-monológ, amely feleleveníti Kegyesatya Aeneas életét, neveltetését, s ezzel párhuzamosan egész környezetének múltját, valamint a vándorlás éveinek nevezetesebb eseményeit, mindenekelőtt a Didóval való találkozását és az alvilági utazást. A monológ feszültségét a kettős létből eredő, már-már tudathasadásos állapot adja, s mivel a valódi én mindvégig titok marad, az elbeszélés hol szatirikus (pl. a Trójából való menekülés leírásakor), hol groteszk (pl. Lavinia szerelmi praktikáinak bemutatásakor), hol pedig drámai (ilyen rész a karthágói szerelmi háromszög, vagy Creusa fiával való kapcsolata). A kérdés, amely az egész történet mögött meghúzódik, és végül kimondottá is válik, örök emberi probléma: vajon igaz-e, hogy aki él itt kiválasztottság a védelem mellett elszigetelt magányt is jelentsen? Creusa is rájön, hogy nem élt egyetlen napot sem, nem tud semmit, ami egyszerű, ami emberi; istenek létformája visszaváltozik önmagává, de már hiába... A halottnak megénekelt feleség senki sem hisz. Nem marad más, csak a vezeklés: kétezer évig kellékeket és szabályszerűségeket is megtartó írás erkölcsi, filozófiai dilemmái mellett különféle stílusrétegek kiváló ötvözésével is felhívja magára a figyelmet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]