| Kivonat: |
Az Orbán Balázs és Szalai Zoltán által szerkesztett tanulmánykötet célja, hogy a magyar állam karakterét a lehető legpontosabban, a lehető legtöbb oldalról bemutassa, kontextusba helyezze, és kiértékelje, ám az állam „karakterének felvázolása nem könnyű feladat, de nem is lehetetlen, olvashatjuk a
[>>>]
Az Orbán Balázs és Szalai Zoltán által szerkesztett tanulmánykötet célja, hogy a magyar állam karakterét a lehető legpontosabban, a lehető legtöbb oldalról bemutassa, kontextusba helyezze, és kiértékelje, ám az állam „karakterének felvázolása nem könnyű feladat, de nem is lehetetlen, olvashatjuk a szerkesztők előszavában, melyet a kötet tartalmi ismertetésén felül ismeret- és tudományelméleti fejtegetések tesznek izgalmassá. A vizsgált téma ugyanis összetettségéből és absztrakt voltából adódóan komoly kihívás elé állítja a kutatót, ha nem szeretne a túlzott leegyszerűsítés, sematizálás „bűnébe esni. Az államkarakterológia felvázolása szükségessé teszi, hogy az egyes tanulmányok tárgyalják az alkotmány-, jog- és államtörténet területeit, de emellett a kultúra és művelődés is olyan tényezőként jelenik meg, amiből sokat megtudhatunk a vizsgált állam milyenségéről. Sokat elárul az adott állam sajátosságairól a társadalom értékpreferenciáinak, szociokulturális jellemzőinek vizsgálata. A kötetbe felvett tanulmányok a felsoroltak mellett a hazai nemzetiségek, vallási vagy etnikai kisebbségek helyzetét is tárgyalják. Több tanulmányban is központi kérdésként artikulálódik a kereszténység és a magyar államiság viszonya: annak történeti meghatározottsága, valamint a jelen berendezkedéseire gyakorolt hatása. A szerzők közül Egedy Gergely, Pongrácz Alex, Horváth Attila és Wetzel Tamás írásai a magyar állammal államelméleti szempontból foglalkoznak. Az államiság témáját jogi fókusszal tárgyalja Trócsányi László, Varga Zs. András, Sulyok Tamás, Deli Gergely, Orbán Balázs, Patyi András és Szájer József tanulmánya. Gulyás Gergely és Demeter Tamás két írása az állam és politikum viszonyát, György László, Pesuth Tamás és Palotai Dániel tanulmánya pedig az állam és a gazdaság viszonyát vizsgálja. Különböző kulturális kontextusokat ismertet Mezei Balázs, S. Varga Pál, Veszelszki Ágnes, Aczél Petra és Máthé Áron, míg Köves Slomó és Balogh F. András a magyarországi zsidóság, illetve németség és románság szerepét kutatja államelméleti kereteken belül. Mivel Magyarország is különböző államszövetségek tagja, mind katonai, mind gazdasági tekintetben, a külpolitikára is nagy hangsúlyt fektettek a szerzők: Schmidt Mária, Karácsony András, Pócza Kálmán és Kövecsi-Oláh Péter. A kötetet a szerzők rövid életrajza és a tanulmányok absztraktjai zárják. Minden érdeklődő olvasónak ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
