Három híresebbnél híresebb férj (Gustav Mahler zeneszerző, Walter Gropius építész, a Bauhaus alapítója, irányítója és Franz Werfel író), ezenfelül megszámlálhatatlan élettárs, szerető, barát, köztük olyan személyiségek, mint Oscar Kokoschka, Gustav Klimt festők, Henrich és Thomas Mann, valamint   [>>>]

Három híresebbnél híresebb férj (Gustav Mahler zeneszerző, Walter Gropius építész, a Bauhaus alapítója, irányítója és Franz Werfel író), ezenfelül megszámlálhatatlan élettárs, szerető, barát, köztük olyan személyiségek, mint Oscar Kokoschka, Gustav Klimt festők, Henrich és Thomas Mann, valamint Erich Maria Remarque írók vagy Richard Strauss, Arnold Schönberg zeneszerzők ez a mérlege a nyolcvanöt esztendőt megélt asszonynak, Alma Mahler-Werfelnek. Az osztrák íróként és zeneszerzőként is számon tartott igazi „Femme fatale karizmatikus, nagylelkű és öntörvényű asszony, folytonos hódolat tárgya. Alma Schindler kivételesen összetett személyiség volt, aki még ma is számos életrajzírót, írót megihlet (ld.: Oliver Hilmes: A fekete özvegy, 201911108; Caroline Bernard [Tania Schlie]: Bécs múzsája, 201910136 vagy Françoise Giroud: Alma Mahler avagy A hódítás művészete, 200104187). Ezek sorát gyarapítja az angol biográfus, dokumentumfilm-rendező, Cate Haste. Az ő tolla nyomán és Alma saját naplóin, levelezésén keresztül zavarba ejtően nyitott, modern nő figurája rajzolódik ki, aki hihetetlen természetességgel írta le szerelmi élete legintimebb részleteit, és aki tehetségét, tragédiákkal árnyékolt életét zseniális férfiaknak rendelte alá. Szenvedélyes, túlfűtött visszaemlékezései felvetik a kérdést, hogy élete során a teremtő géniusz megszállottja volt, vagy magába a „szerelembe volt szerelmes. Tény, hogy Alma Mahler-Werfel dalai és művei a kötet végén nagyjából egy oldalon elférnek, pedig termékeny zeneszerző hírében állt. Cate Haste konklúziója hősnőjéről, „Almschi-ról: „Habár Alma arról lett híres, hogy vonzódott a géniuszokhoz, hosszú élete során nem a férfiak voltak a megmentői. Az ő igazi lételeme a zeneszerzés, a zongorázás és a zenehallgatás volt. Ez volt az a belső menedék, ahová vissza tudott vonulni, mikor az élet csalódást okozott neki, vagy mikor az életet beárnyékoló szörnyű tragédiák lesújtottak rá: első férjének elvesztése, aztán négy gyermeke közül háromnak a halála. És a zene nyelvén tudta leginkább kifejezni szenvedélyes lelki világát. A saját zenéje az ő igazi, időtálló, ugyanakkor eleven hagyatéka. A rengeteg kultúr- és művelődéstörténeti érdekességet tartalmazó olvasmányt két fekete-fehér fotóblokk illusztrálja és végjegyzetek, illetve a szövegben való keresést elősegítő név- és tárgymutató egészíti ki. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]