Az 1980-as évek derekára vált nagyjából elfogadottá az a magyarok őstörténetére vonatkozó nézet, miszerint a magyarság antropológiai vonatkozásban számos türk vonást visel, nyelve ellenben finnugor gyökerű. Ugyanakkor ebben az időben megszaporodtak az önjelölt őskutatóktól származó zűrzavaros   [>>>]

Az 1980-as évek derekára vált nagyjából elfogadottá az a magyarok őstörténetére vonatkozó nézet, miszerint a magyarság antropológiai vonatkozásban számos türk vonást visel, nyelve ellenben finnugor gyökerű. Ugyanakkor ebben az időben megszaporodtak az önjelölt őskutatóktól származó zűrzavaros elméletek is, a hunoktól, avaroktól vagy sumerektől való származás teóriái. Az újságíró Kenessei András akkor határozta el, hogy tisztázó interjúsorozatot készít a magyar őstörténet szakavatott és elismert kutatóval, ők hogyan látják a magyar nép származásának igencsak bonyolult problémakörét. Sorra fölkereste az őstörténeti kutatással összefüggő tudományágak (nyelvészet, régészet, történettudomány, néprajz, antropológia) jeleseit, hogy kifaggassa őket az őstörténet vitatott kérdéseire vonatkozó szakmailag megalapozott álláspontjukról. Összesen 15 interjú készült el a 80-as években, amelyeket most változtatás nélkül ad közre, ezzel is jelezvén, hogy az akkor elhangzottak időtálló nézeteknek bizonyultak. Makkay János történész élből tagadta a sumerokkal való rokonság gondolatát; és kifejtette, hogy a magyarok vándorlásának nyolcezer évéből másfélezret éltek türk nyelvi környezetben. Komoróczy Géza, az ókori Mezopotámia kutatója ismertette a sumerokról való legfontosabb tudnivalókat. Fodor István régész arról beszélt, hogy amiket a finnugorokra vonatkozó 18. századi leírások tartalmaznak, azokat az állításokat lényegében a régészet visszaigazolta. Éry Kinga antropológus a sírokban talált leletek alapján a magyarság embertani jellemzőit vette számba. Megszólalt a kötetben Róna Tas András nyelvész és orientalista, Bálint Csanád, Bóna István, László Gyula régész, Hajdú Péter nyelvész, Szécsényi-Nagy Anna régészeti genetikus, Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus. Ki-ki a saját szakterületének akkori, 80-as évekbeli álláspontját ismertette, a téma összetettsége okán természetesen más tudományterületek ismeretanyagait is érintve. De a riporter kérdései végül is mindig ugyanarra az alapkérdésre irányultak: honnan származunk, honnan jöttünk, kik vagyunk valójában, kikkel érintkeztünk az évezredek folyamán. Az olvasmányos interjúkötet – amely az igényes tudománynépszerűsítést testesíti meg - a megszólított tudósok életrajzi kislexikonával zárul. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]