A Kilencek elnevezésű költői rajzás tagjaként indult Kiss Benedek ezúttal tematikus verses kötettel jelentkezett: a szőlő és a bor gyönyörűségét megéneklő költeményekkel. Bár a bor élvezetéről való gondolatai között ott bujkál a nedű epifámia mivoltának elismerése, a költő nagyon is földi örömökről   [>>>]

A Kilencek elnevezésű költői rajzás tagjaként indult Kiss Benedek ezúttal tematikus verses kötettel jelentkezett: a szőlő és a bor gyönyörűségét megéneklő költeményekkel. Bár a bor élvezetéről való gondolatai között ott bujkál a nedű epifámia mivoltának elismerése, a költő nagyon is földi örömökről ír, a borivás bölcs élvezetéről. A kötet első fejezetében (Szép magyar boroknak dicséreti) sorra veszi hazánk jellegzetes borfajtáit a Balaton felvidéken termő olaszrizlingtől az Egri Bikavéren át a soproni kékfrankosig vagy a nehéz tokaji borokig. E versekben a derűs kedvű költő és a szakértő sommelier találkozik, ahogyan például a száraz szamorodni ízének gazdagságát Sophia Loren dús kebleihez hasonlítja, az Egri Bikavér pedig a törökverő Balassi Bálintot és Dobó Katica alakját idézi föl benne. A vérbeli és szó szerinti bordalok után a második fejezet (Ínyemről a bor zamata) darabjai a költő szőlővel, borral kapcsolatos személyes emlékeit sorolják elő. Fölidézi 1955 őszének szüretét; megénekli szülőfaluja, Akasztó jellegzetes borát, az alföldi kadarkát; visszagondol a szőlőskertben elfogyasztott uzsonnákra; együttérzéssel nézi a falevelekkel küszködő utcaseprőt, aki a hűvös szélben dolgozva megérdemelne egy pohár forralt bort. Kiss Benedek versei a bölcs életöröm, az epikureista derű jegyében fogantak (Késő-indián nyár; Angyalok és borisszák; Mikor a prés fölszakad), de vannak elgondolkodó, elégikus, melankolikus versei is (Babits Mihály a szőlőhegyen; Isten szőlője; Lecsupált szőlőskertek). Hiszen a bor nem csak vidámít, sokszor tűnődővé tesz, filozofálásra késztet. Azután van néhány verse, amelyben az isteni eredetű szőlő és bor a nagybetűs Élet szimbóluma lesz (Koccintás üres üveggel; Az Úr szeszélye; Szőlőmet kivágom). Kiss Benedek bordalaiban is megjelenik lírájának számos jellegzetes vonása: a természetes megszólalás tónusa, a tárgyiasítás és az intellektuális felé haladás, a költői látás elevenségét visszaadó irály, amely végül is az asszociációk kialakulását szolgálja; stílusa pedig olykor Balassi archaizmusát, máskor a gyermekköltészet természetes ritmusát idézi. Az igényes kivitelű kötetet Veszely Ferenc Szőlő éve című képsorozatának reprodukciói illusztrálják. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]