Tizennegyedik „beszélgetős könyvével jelentkezik Révai Gábor író, újságíró. Beszélgetőpartnerei ezúttal Gyáni Gábor történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a társadalom- és mentalitástörténet magyarországi meghonosítójának úttörője, valamint Ungváry Krisztián   [>>>]

Tizennegyedik „beszélgetős könyvével jelentkezik Révai Gábor író, újságíró. Beszélgetőpartnerei ezúttal Gyáni Gábor történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a társadalom- és mentalitástörténet magyarországi meghonosítójának úttörője, valamint Ungváry Krisztián történész, az MTA doktora, akinek a huszadik századi magyar had- és politikatörténet, valamint a kommunista időszak titkosszolgálatai és állambiztonsága a fő kutatási területei. Nem közös interjúról van azonban szó, hanem bizonyos kiemelt témák kapcsán felváltva olvashatjuk a két szakértővel folytatott beszélgetések szerkesztett változatait. A beszélgetések részben az idei centenáriumhoz kapcsolódnak, így az első rész két interjúja főleg Trianonnal, a kiegyezéstől és a szarajavói merénylettől kezdve, az oda vezető úttal és a békeszerződés következményeivel foglalkozik. Idén azonban egy másik szomorú esemény századik évfordulója is van, melyről sokkal kevesebb szó esik. Ez pedig a numerus clausus elfogadása, melyet szintén érintenek az interjúkban. A beszélgetések zömmel megmaradnak az eredeti témáknál, ám főleg azok emlékezete révén mintegy napjainkig is nyúlnak, s olyan, elsőre talán meglepőnek tűnő párhuzamok is felmerülnek, mint az 1982-es falklandi háború. A második blokk két interjúja a Horthy-korszakkal foglalkozik, azt összegzi, annak emlékezetét vizsgálja, a harmadik rész pedig a kommunista diktatúra időszakával foglalkozik, elsősorban a három első számú vezető: Rákosi Mátyás, Nagy Imre és Kádár János személyén keresztül. És bár a riporter külön-külön beszélgetett a két interjúalannyal, Révai az ő előzetes hozzájárulásukkal elküldte nekik a másik szövegét, így lehetőségük nyílt egymásra is reagálni, ütköztetni egymással nézeteiket. Így aztán a kötetben némi „vita is körvonalazódik Gyáni és Ungváry között, így például az 1867-es kiegyezés és a magyarországi zsidó asszimiláció sikerességének vagy sikertelenségének kérdésében. A történelmi kérdések iránt érdeklődő, műveltebb nagyközönségnek ajánlható kötet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]