A 2019 novemberében megrendezett konferencia résztvevői a különböző történelmi korokban, kultúrákban és vallásokban feltűnő hősöket, mártírokat, áldozatokat és szenteket állították előadásaik középpontjába. E tudományos tanácskozás írott anyagát veheti kezébe az olvasó, melyet Csízy Katalin és
[>>>]
A 2019 novemberében megrendezett konferencia résztvevői a különböző történelmi korokban, kultúrákban és vallásokban feltűnő hősöket, mártírokat, áldozatokat és szenteket állították előadásaik középpontjába. E tudományos tanácskozás írott anyagát veheti kezébe az olvasó, melyet Csízy Katalin és Hóvári János szerkesztett. A kötetbe felvett írásokat kronologikus rend szerint négy fejezetbe sorolták (Ókor; Középkor; Kora újkor; Új- és Jelenkor). A kérdés már önmagában is igen izgalmas, de magyarként is megannyi kapcsolódási pont kimutatható. Az 1956-os forradalom vagy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei és mártírjai részei a nemzeti emlékezetnek, ahogy részei a Habsburg elnyomás ellen kiálló protestáns prédikátorok vagy a háborúkban elesett honvédek is. A kötetet Zsengellér József gondolatébresztő írása nyitja meg, melyben a hős és a mártír alakját teszi meg kiindulási pontnak, annak bibliai és magyar törtéti alakváltozatait elemzi. Horváth János a konferenciával kapcsolatban fogalmaz meg általános észrevételeket, akit Maróth Miklós követ két ókori katonaszentet tárgyaló írásával. Az ókori szekcióban (Fábián Zoltán, Turcsán-Tóth Zsuzsanna, Tóth Orsolya, Csízy Katalin, Óbis Hajnalka) olvashatunk a keleti hősökről és mártírokról, valamint a római és keresztény hősökről egyaránt. Ianus mint kultúrhős meghatározó volt a római hagyományban, a keresztény mártírtok pedig a korai egyház életében voltak megkerülhetetlen aktorok. A középkori fejezetben (Sárközy Miklós, Hidán Csaba László, Gálffy László, Bubnó Hedvig, Seláf Levente, Frazer-Imregh Monika) a 15. századi burgundiai szövegektől a reneszánsz alkotásokon át, a mártírok iráni hagyományáig, valamint a sztyeppei hősök kultuszáig bezárólag olvashatunk érdekes elemzéseket. A kora újkor korszakából (Hóvári János, Csoma Zsigmond, Kónya Péter, Kónya Annamária, Kincses Katalin Mária, Gudor Kund Botond) a 16., 17. és 18. század kiemelkedő hőseit és mártírjait ismerhetjük meg, úgymint a szigetvári hőst, Zrínyi Miklóst, szent Orbánt, az 1687. évi eperjesi mártírokat vagy Rákóczi alakuló kultuszát. Az új- és jelenkori periódusból (Hermann Róbert, Jakusch Gabriella, Popély Gyula, Kovács Tamás, Filó László) olyan jelentős személyiségek áldozatáról tudhatunk meg többet, mint gróf Esterházy János vagy Szerb Antal, de a tanulmányok a honvédsereg hőseinek és a külföldi katonai missziókban szolgáló és ott elhunyt katonáknak is emléket állítanak. A terjedelmes, nagyívű tanulmánykötet történészeknek és érdeklődő olvasóknak egyaránt ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
