2019-ben jelent meg Svédországban az August-díjas Ingrid Carlbergnek a híres svéd feltalálóról, gyárosról, Alfred Bernard Nobelről szóló, vaskos életrajza. A munka azért is jelentős, hiszen annak ellenére, hogy az egyik legismertebb svéd személyiségről, a Nobel-díj névadójáról van szó, mind a mai   [>>>]

2019-ben jelent meg Svédországban az August-díjas Ingrid Carlbergnek a híres svéd feltalálóról, gyárosról, Alfred Bernard Nobelről szóló, vaskos életrajza. A munka azért is jelentős, hiszen annak ellenére, hogy az egyik legismertebb svéd személyiségről, a Nobel-díj névadójáról van szó, mind a mai napig nem jelent meg róla és a díj hátteréről alapos, összefoglaló mű. A szerző is csak két könyvet tud kiemelni előszavában: Ragnar Sohlmannak, a Nobel Alapítvány egyik alapítójának 1950-ben megjelent, Ett testamente (Egy testemantum) című művét, amely leginkább a díj alapításának körülményeit tisztázza, ám életrajzi adatokat is tartalmaz, valamint Naboth Hedin 1960-ban megjelent munkáját, amely leginkább a Nobel Alapítvány cenzúrájának köszönhetően vált vázlatossá, és hivatkozásokat sem tartalmaz (a szerző egyébként egy kutatótrió tagjaként éveken keresztül írta munkáját, melyből végül a huszonöt fejezet lerövidítésével csak egy „információs brosúra láthatott napvilágot). Carlbergnek a korábbi szerzők kéziratban fennmaradt jegyzetein túl sikerült áttanulmányoznia a Nobel Archívumban lévő hagyatékot, de a külföldi levéltárakban, elsősorban Szentpétervárott és Párizsban őrzött forrásokat is, ráadásul ma már nem állnak fenn azok a cenzúrázási gyakorlatok sem, amelyek például Alfred Nobel szociáldemokrata nézeteivel vagy éppen nőügyeivel kapcsolatban hallgattak el részleteket. A kötet öt nagy részben ismerteti az életutat és a Nobel-díj alapításának körülményeit. Olyan érdekességekről esik szó, mint a feltaláló apjának, Immanuel Nobel építőmesternek az élete, a családfő munkái révén Szentpétervárott és Párizsban töltött kamasz- és fiatalkori évek, Alfred Nobel szépirodalmi próbálkozásai, a heleneborgi nitroglicerines kísérletek és az 1864-es baleset, melyben Emil Nobel is elhunyt, vagy a jóval biztonságosabb dinamit feltalálása a Hamburghoz közeli Krümmelben, 1866 őszén. Olvashatunk az ugyanebben az évben Amerikában folyt szabadalmi perről Shaffner ezredessel, a bakui olajfinomítókból felépített Nobel Testvérek Naftavállalatról, a feltaláló-vállalkozó hipochondriájáról, a család sikertelen kiházasítási próbálkozásairól, a Sofie Hessel való szerelmi kapcsolatáról, párizsi és san remói házainak kialakításáról, a francia biztonsági rendőrség Nobelről szóló vaskos aktáiról, az 1888-as, téves halálhírről és annak következményeiről, az unokaöccseivel való kapcsolatáról, az 1889-es párizsi világkiállításról, a békemozgalomban vállalt szerepéről, 1895-ös, második végrendeletéről, 1896. decemberi agyvérzéséről és haláláról, az örökösödési eljárásról, na és természetesen a Nobel-díj megalapításáról és első átadásáról, 1901. december 10-én. A több képmelléklettel is ellátott, hiánypótló kötetet bibliográfia és névmutató zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]