A tanulmánykötet Kossuth Lajos 1867 utáni politikáját, közéleti tevékenységét és hatását mutatja be. A neves történész szerzők a magyar államférfi és politikus kiegyezést követő működését tárják fel, amelyre a forradalmat megelőző és a forradalom alatt vállalt szerep miatt jóval kisebb hangsúlyt
[>>>]
A tanulmánykötet Kossuth Lajos 1867 utáni politikáját, közéleti tevékenységét és hatását mutatja be. A neves történész szerzők a magyar államférfi és politikus kiegyezést követő működését tárják fel, amelyre a forradalmat megelőző és a forradalom alatt vállalt szerep miatt jóval kisebb hangsúlyt fektetett eddig a magyar történetírás. Kossuth Lajos alakja eleve egy igen problematikus jelenség, mivel szerepének jelentősége, hatásának maradandó ereje vitán felül áll, mégis a mai napig nincs egy átfogó kritikai életrajza, csupán ismeretterjesztő és regényes életrajzok állnak a magyar olvasók rendelkezésére. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a századfordulón és a Horthy-rendszerben is nem tudtak kiszakadni a hagiográfiák bűvköréből, a szinte félisteni rangra emelet Kossuthról érdemi vitát nem lehetett folytatni, majd az 56-os forradalom miatt a forradalmi gondolkodású Kossuth nem lett a Kádár-rendszer történettudományának központi figurája, helyette a kompromisszumokra inkább hajlandó, a hatalmat partnerként elismerő Széchenyire helyeződött át a hangsúly. A mai magyar történetírásra vár, valamint a következő történészgenerációra, hogy a máig kiadatlan források fényében revideálják Kossuth szerepét, tevékenységét, és politikamentesen egy – a történeti megismerés módszertanának megfelelő – életrajzot, összefoglalót írjanak. E nagy narratíva megszületése előtt a jelen kötet „csupán tanulmányok laza füzére, melyek ettől függetlenül nem kevésbé fontosak és jelentősek. A kilenc tanulmányok közül az elsőt Kovács Emőke jegyzi, aki Kossuth és Irányi Dániel 1867 utáni kapcsolatát elemzi, őt Nagy Noémi írása követi, aki az öreg Kossuth nemzetiségi kérdésekről vallott nézeteit mutatja be. Ligeti Dávid Kossuth és a Balkán-kérdés kapcsolatát, Hermann Róbert Kossuth és Görgei kiadatlan vitairatát elemzi. Csorba László Kossuth Széchenyiről szóló gondolatait mutatja be, Lajtai L. László a Lex Kossuthot, Kovács Kálmán Árpád Kossuth emigrációs, vallás- és egyházpolitikai megszólalásait elemzi az 1870-es évekből. Schwarzwölder Ádám a Wekerle-kormányt és Kossuth halálát, Debreczeni-Droppán Béla pedig Kossuth temetését teszi meg tanulmánya központi kérdésének. A kötet végén névmutatót, valamint a szerzők rövid biográfiáját olvashatjuk. A korszakkal foglalkozó történészek számára, valamint minden érdeklődő olvasónak ajánlható könyv. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
