Wittner Mária neve 1956 miatt országosan ismert: a forradalmat követő megtorlások alatt először halálra, majd életfogytiglanra ítélték, 1970-ben szabadult. A rendszerváltás követően a Fidesz színeiben több ciklusban is országgyűlési képviselő volt. A jelen kötetben a forradalmár és politikus   [>>>]

Wittner Mária neve 1956 miatt országosan ismert: a forradalmat követő megtorlások alatt először halálra, majd életfogytiglanra ítélték, 1970-ben szabadult. A rendszerváltás követően a Fidesz színeiben több ciklusban is országgyűlési képviselő volt. A jelen kötetben a forradalmár és politikus költeményeit tárja az olvasók elé. Wittner versei nem a kicsiszolt, nagy műgonddal megalkotott finomságuk miatt kelthetik fel a figyelmet, hanem mert bennük egy naiv verselő gondolatai fejeződnek ki. A költemények egy része alkalmai vers, melyeket barátai, szerettei elvesztése miatt írt meg, de találunk a kötetben majd minden élethelyzetre reflektáló költeményt. A kötet felütése is komoly traumák feldolgozásáról ad számot: „Nekem nem volt anyám, ki megfogja kezem, / Ki altatódalt dúdolt kiságyam felett, (). Az anya hiánya, a kiszolgáltatottság és árvaság fájdalma átüt az olykor nehézkes sorokon is, melyek elemi erővel adnak számot a veszteségről. A forradalmi múlt, az üldöztetések a szocialista rendszer kérlelhetetlen ellenségévé avatták Wittnert, aki a rendszerváltás után évtizedekkel sem engedett az indulataiból. A költeményeket Simon András grafikái illusztrálják, belőlük egy korszak, egy lassan letűntnek nevezhető történelmi korszak bontakozik ki az áldozat szemszögéből. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]