A Székelyföld keleti peremén, Moldva határán fekszik egy eldugott falu, Kostelek, amelyet évszázadok óra magyarok és románok lakják, akik hajdanán szinte egyöntetűen görög katolikusok voltak, ám az államszocializmus korában polarizálódott a felekezeti hovatartozás: a magyarok római katolikusok, a   [>>>]

A Székelyföld keleti peremén, Moldva határán fekszik egy eldugott falu, Kostelek, amelyet évszázadok óra magyarok és románok lakják, akik hajdanán szinte egyöntetűen görög katolikusok voltak, ám az államszocializmus korában polarizálódott a felekezeti hovatartozás: a magyarok római katolikusok, a románok ortodoxok lettek. Győrfy Eszter társadalomnéprajzi, vallásantropológiai kutató a 19. század végétől a napjainkig terjedő időben mutatja be, hogyan alakultak Kostelken a nemzetiségi és felekezeti viszonyok, egymással is összefüggésben. Nézete szerint e terület olyan nyelvi, etnikai, kulturális és vallási kontaktzóna, ahol élénk akkulturációs és asszimilációs folyamatok, illetve párhuzamos – magyar és román – nemzetépítési törekvések voltak jellemzőek. Mindezek következtében az elmúlt bő évszázad alatt sok szempontból kevert kultúra és identitás jött létre a jelenleg fele-fele arányban magyar és román nyelvű településen. A szerző helyszíni kutatása arra irányult, hogy föltérképezze: a falu lakosságán belül milyen tényezők indukálják az elkülönülést, mely tényezők indítják el az amúgy képlékeny nyelvi-kulturális-felekezeti határokon való átjárást; vagyis milyen szempontok alakítják – a kötet címében is jelzett – határok átjárását. A hat részre tagolt kutatási anyag, első fejezeteiben -- a kutatás módszertanának meghatározása és a vonatkozó szakirodalom áttekintése után – a falu 18. századi benépesülésétől 1948-ig, illetve a román államszocializmus kialakulásától napjainkig követi nyomon a magyar, majd a román valláspolitikák természetét és helyi hatásait, kimutatva a közösségi élet történetileg meghatározott csomópontjait (Történeti perspektívák; Románok, magyarok és csángók). Ezután elemzőn fölméri és tüzetesen bemutatja a felekezeti együttélés jelenkori viszonyrendszerét, a vallási és nemzetiségi „határátlépéseket, a helyi szokásrend és normák elmozdulásait (Felekezeti együttélés napjainkban). A szerző természetesen a helyszínen vizsgálódott, emellett hatalmas szakirodalmi akríbiával írta meg monografikus fülépítésű értekezését az alig ötszáz lelkes település nyelvi, kulturális, felekezeti, identitásbeli viszonyairól. A bibliográfiával, forrásjegyzékkel, táblázatos függelékkel és színes fotók mellékletével záródó kötet a határon túli magyarság interetnikus viszonyaira vonatkozó szakirodalom értékes darabja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]