Két tizenhatodik században játszódó történelmi regénye után ezúttal Seilern-Aspang Crescence grófnő életrajzi regényével jelentkezik a Bakóczy Sára írói álnéven alkotó Fancsali Judit. Kora egyik ismert szépségéről van szó, aki azonban mindig is visszahúzódó személyiség volt. Mai ismereteink szerint   [>>>]

Két tizenhatodik században játszódó történelmi regénye után ezúttal Seilern-Aspang Crescence grófnő életrajzi regényével jelentkezik a Bakóczy Sára írói álnéven alkotó Fancsali Judit. Kora egyik ismert szépségéről van szó, aki azonban mindig is visszahúzódó személyiség volt. Mai ismereteink szerint 1818-ban ismerkedett meg a fiatal katonatiszttel, Széchenyi Istvánnal, egy évvel később azonban összeházasodott a nála huszonegy évvel idősebb, özvegy Zichy Károllyal, Moson vármegye főispánjával, akinek nyolc gyermeket szült. Széchenyi ennek ellenére szerelmes lett a férjes asszonyba, és mindent igyekezett megtenni azért, hogy elnyerje Crescence szívét. Vélhetően ő is hasonlóképpen érzett a férfi iránt, ám mély vallásossága és kötelességtudata okán minden erejével küzdött a Széchenyi iránt feltámadó érzései ellen, és bár flörtölgettek egymással, hű maradt férjéhez. Támogatásáról biztosította azonban Széchenyit, aki pedig részben az ő hatására lépett „a hazafiság mezejére. A férfi imponálni igyekezett Crescence-nek, megfelelni az általa elvárt erkölcsi magasságoknak és méltónak találtatni az asszony szerelmére. Crescence figyelemmel kísérte a politikus tevékenységét, és nemcsak lelki, hanem szellemi téren is társa kívánt lenni (például értő, kritikus megjegyzésekkel látta el a Hitelt, melyet a szerzőnek is eljuttatott). Ez az ellentmondásos kapcsolat, ez a be nem teljesülő szerelem tíz éven át tartott így. 1834-ben aztán meghalt Zichy Károly, ezt követően pedig, természetesen a gyász időszakának lezárulta után, 1836 februárjában Crescence házasságra léphetett Széchenyi Istvánnal. Életének első szakaszát és beteljesületlen szerelmük történetét mutatja be a szerző, elsősorban fennmaradt levelezésükre, valamint Széchenyi naplójára hivatkozva. A történet egy fiktív epizóddal veszi kezdetét: amikor 1814-ben a grófkisasszony és lánytársai a szomszédos apácazárdából megpróbálnak beszökni a lipcsei csata egyéves évfordulójára rendezett ünnepségre, ám lefülelik őket. Egy évvel később azonban ő is a bécsi szalonok vendége lesz, ahol megismerkedik Széchenyivel. De miként is alakul a kapcsolatuk? Mi minden történik ez alatt a tizenöt év alatt? És mi jellemzi a korabeli nemesség, köztük Seilern-Aspang Crescence és Széchenyi István életét a bécsi császári udvarban, Pozsonyban, Pest-Budán vagy éppen a vidéki nemesi kúriákon? Ezt mutatja be a regény, melyet a szerző utószava, valamint jegyzetek és családfák zárják. Széles körben ajánlható beszerzésre, annak fényében különösen, hogy Seilern-Aspang Crescence-ről eddig mindössze két életrajzi regény jelent meg: Nagy Lenke műve azonban 1942-es megjelenése óta nem látott napvilágot, Kelp Anna 1985-ös regénye pedig Ausztráliában jelent meg, kis példányszámban. " [<<<]