Sal Endre újságíró, az Újságmúzeum nevű közösségi oldal szerkesztője régóta foglalkozik kultúrtörténettel, főleg világhíres magyarok életével. Ezen történetek egy részét gyűjtötte egy csokorba tavaly megjelent könyvében (Mi, magyarok, 201926200), s most itt a folytatás, amely újabb ötvenegy   [>>>]

Sal Endre újságíró, az Újságmúzeum nevű közösségi oldal szerkesztője régóta foglalkozik kultúrtörténettel, főleg világhíres magyarok életével. Ezen történetek egy részét gyűjtötte egy csokorba tavaly megjelent könyvében (Mi, magyarok, 201926200), s most itt a folytatás, amely újabb ötvenegy történetet mutat be, ezúttal azonban a 20. század elejéről (elsősorban a századelőről, de néhány fejezet a harmincas évek eseményeit tárgyalja). Olvashatunk például a csodaszép Benkő Rózsiról, akiről 1898-ban derült ki, hogy I. Sándor szerb király titkos szeretője volt. Endesz Árpád „betörőkirályról, aki ugyanakkor a szökésnek is mestere volt. Jászai Ignácról, a híres színésznő részeges öccséről, aki megpróbálta megölni Jászai Marit, de végül öngyilkos lett. Kováts Lászlóról, a Nemzeti Múzeum köztiszteletnek örvendő segédőréről, aki 1903 és 1909 között ládaszámra csempészett ki értékes kéziratokat a múzeumból és adta el őket. A hazai repülés úttörőjéről, Kutassy Ágostonról, aki a Magyar Aero Szövetség egyes számú pilótaigazolványát birtokolta. Egy Bárdos Sámuel nevű fiatalemberről, aki 1905-ben, szerelmi bánatában öngyilkosságot kísérelt meg – a Nemzeti Színház nézőterén. Ali Mahmudról, a szenegáli származású nagyváradi moziportásról, aki 1915-ben önként jelentkezett katonának, s lett a Monarchia egyetlen feketebőrű bakája. Weidinger Henrikről, aki harmincnyolc éven át volt a Nemzeti Színház, majd az Opera klakkfelelőse, vagyis a bértapsolók vezetője. Arról az 1934-es pikáns hollywoodi perről, amikor Aknay Vilma színésznő beperelte Ernest Vajda forgatókönyvírót, házassági ígéret megszegése miatt. Arról az 1934-es pikáns hollywoodi perről, amikor Aknay Vilma színésznő beperelte Ernest Vajda forgatókönyvírót, házassági ígéret megszegése miatt. Vagy éppen Ernst Lajosról, a múzeumalapító műgyűjtőről, aki az uzsorások elől menekült öngyilkosságba. A pár odalas életrajzokat fekete-fehér fotók és újságcikkek fakszimiléi kísérik. A kötetet névmutató és képjegyzék zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]