A részben valós eseményekre, részben fikcióra felépített regény a Romanov-házban, Nagy Péter cár és I. Katalin lányaként megszületett Erzsébet (1709-1762), becenevén Lizanyka élettörténete meséli el. Erzsébet 1741-től 1762-ig uralkodott, ármánnyal és szenvedéllyel átszőtt életének napjai kelnek   [>>>]

A részben valós eseményekre, részben fikcióra felépített regény a Romanov-házban, Nagy Péter cár és I. Katalin lányaként megszületett Erzsébet (1709-1762), becenevén Lizanyka élettörténete meséli el. Erzsébet 1741-től 1762-ig uralkodott, ármánnyal és szenvedéllyel átszőtt életének napjai kelnek életre a kötetben. Bár anyja tizenegy gyermeket szült, összesen két leánya maradt életben, ezek egyike a legidősebb, Erzsébet volt. Mivel szüleinek nem voltak fiai, nénje pedig egy külföldi herceghez ment feleségül, I. Katalin uralkodása alatt Erzsébet számított a trón örökösének. Erzsébetet még apja életében eljegyezték Károly Auguszt holstein-gottorpi herceggel, azonban a férjjelölt az eljegyzés után pár nappal meghalt. Erzsébet uralkodása idején titokban (1752) összekötötte életét Alekszej Razumovszkijjal, aki korábban juhász volt, de a cárnő hivatalosan hajadon maradt és soha nem született gyermeke. Amikor I. Katalin 1727 elején súlyos beteg lett, lányát, Erzsébetet akarta megtenni örökösének, a közvélemény azonban Erzsébet unokaöccsét, Pjotr Alekszejevicset támogatta, aki II. Péter néven lett az új uralkodó, majd háromévnyi uralkodás után, 1730-ban elhunyt. A Legfelső Titkos Tanács törvénytelen gyermeknek nyilvánította Erzsébetet, mondván hogy a szülei nem voltak még összeházasodva a születésekor. A trónra így ismét nem Erzsébet, hanem V. Iván lánya, Anna lépett. 1740 októberében meghalt Anna, az új cár Ivan Antonovics lett, aki helyett édesanyja, Anna Leopoldovna mecklenburg-schwerini hercegnő régensként uralkodott. Erzsébet 1741. december 6-án, éjjel a Preobrazsenszkij gárda élére állt és palotaforradalommal megszerezte a hatalmat. Elfogatta Anna Leopoldovnát, ezzel vége szakadt VI. Iván egy évig tartó uralkodásának és Erzsébet lett minden oroszok cárnője. Kezdetben fő feladatának tekintette, hogy legitimizálja származását (I. Péter 1707-ben titokban elvette feleségül ugyan Katalint, de a házasságot csak 1712-ben hozták nyilvánosságra), amelyet ellenségei megkérdőjeleztek. „Apja lányaként I. Péter politikáját követte, igyekezett jó viszonyt kiépíteni az egyházzal is, reformokat vezetett be, támogatta a művészeteket, az oktatást is fejlesztette, ekkor alapította meg Mihail Vasziljevics Lomonoszov a moszkvai egyetemet (1755). Erzsébet barokk stílusban felépíttette a Nyári Palotát, felújíttatta a Téli Palotát ekként kívánta szemléltetni Oroszország hatalmát a külföldiek előtt. Főként a franciákkal épített ki gyümölcsöző külkapcsolatokat, de uralkodása ideje alatt számos háborút is viselt, többek között a poroszokkal. Magánemberként vidám volt, szerette a bálokat, maga irányította a divatot, több ezer ruha állt a palotája egyik szobájában. Regényes élettörténete ajánlásra érdemes mindazok körében, akik szívesen olvasnak szépirodalmi eszközökkel életre keltett történelmi regényeket. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]