Az írónő a nőtörténelem szövevényes világába kalauzolja el olvasóit, s így a korábban maszkulin narratívát érvényesítő történetírásban láthatatlanként kezelt, marginalizált nők is visszamenőleg szintén szóhoz jutnak.*** A történetírásban a ?80-as évektől kezdve figyelhető meg a posztmodern   [>>>]

Az írónő a nőtörténelem szövevényes világába kalauzolja el olvasóit, s így a korábban maszkulin narratívát érvényesítő történetírásban láthatatlanként kezelt, marginalizált nők is visszamenőleg szintén szóhoz jutnak.*** A történetírásban a ?80-as évektől kezdve figyelhető meg a posztmodern fordulattal karöltve, hogy a korábban kirekesztett társadalmi csoportok, népek történelme felé fordult a tudomány, s később e csoportok képviselői tettek szert tudományos fokozatra. A posztkolonilális és feminista diskurzusok a humántudományokon belül vezető szereppel bírnak, így a szerző a nemzetközi tudományos tendenciákhoz igazította kötetét, amely a klasszikus eseménytörténeten termékeny módon lép túl. Mivel az eseménytörténetbe tevőlegesen ritkán kapcsolódtak be a nők, inkább egy lány-asszony-anya prototipikus életútján keresztül mutatja be a szerző, hogy a különböző korokban milyen lehetőségei voltak a nőknek például a fogamzásgátlásra, hogyan folytatták le a szüléseket, milyen jogaik voltak apjuk, majd férjük mellett, és milyen szerepeket vártak el tőlük. Ennek megfelelően az előszó után öt tematikus fejezetben mutatja be a most csak röviden felvázoltakat: az elsőben a kislány és hajadon lehetőségeit, kilátásait ismerteti, megtudhatjuk, hogy az antikvitásban a görög-római kultúrában a gyermekek kitétele nem számított kegyetlenségnek, sőt általánosan elterjedt társadalmi praxis volt, ezzel szemben az egyiptomiak viszont minden gyermeket egyenlő odaadással neveltek. A következő fejezetben a feleség alakja rajzolódik ki, a házasság intézménye és rítusai vezetik be a lányt az asszonyi állapotba. Koronként eltért a szerelem és érdek megítélése, a vagyon megosztása, a hozomány kérdése és a feleség családon belüli szerepének és hatalmának kérdése. A harmadik fejezetben az anyaság jelenségét járja körbe a kötet a fogantatástól a születésig. A negyedik fejezetben az egyes korok háziasszonyait ismerhetjük meg: a különböző házimunkákat, eszközöket, háztartásokat. Az utolsó fejezetben a modernitással együtt a dolgozó nő alakja kerül előtérbe, amely alapjaiban változtatta meg a századfordulót követően a társadalmi struktúrát Európában. A kötetet képjegyzék és jegyzetek zárják. Bár ismeretterjesztő, szórakoztató kötetről beszélhetünk, a szerző nem spórolta meg az aprólékos kutatómunkát, továbbá nem esik egy ellennarratíva leegyszerűsítő csapdájába, és harcos férfiellenesség helyett objektív módon közvetíti az összegyűjtött ismeretanyagot, mégsem lesz ?unalmas? munkája. A történelem, azon belül is a kultúrtörténet, a nők története iránt érdeklődő olvasóknak ajánlható. Beszerzését általános gyűjtőkörű könyvtáraknak javasoljuk. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]