A drámapedagógus szerző egyik szakterülete a líra és a dráma összefüggéseinek vizsgálata, miközben maga is műveli a költészetet. Könyvének első része (Versek) több mint hetven, a verscímek betűrendje alapján besorolt költeményt tartalmaz. A versek szemléletesen mutatják, hogy szerzőjük pontosan   [>>>]

A drámapedagógus szerző egyik szakterülete a líra és a dráma összefüggéseinek vizsgálata, miközben maga is műveli a költészetet. Könyvének első része (Versek) több mint hetven, a verscímek betűrendje alapján besorolt költeményt tartalmaz. A versek szemléletesen mutatják, hogy szerzőjük pontosan érzékeli és láttatja a világ összetettségét, az emberi élet szövevényes viszonyrendszerét; azt, hogy a valóság mellett a létezés része az álom és a képzelet; hogy az itt és most mellett mindig megmutatkozik a máshol és az egykor; hogy a tisztánlátás mellett fontos a látomás is. ***Török László Dafti ambíciója, hogy ezt az összetett, gazdagon rétegezett, olykor ellentmondásos emberi világot megértse és szemléletesen ábrázolja: "Félek, egér reszket bennem. / Bátor vadként támadok. / Negyvenéves dzsungelemben / állandóan más vagyok" (Állati). Számos versében az apját keresi, gyermekként a fölnőtt férfiakban a pótapukát látta (Amarcord; Apa kabátja); aztán az ember után a tájban is fölfedezi az összetettséget, a sokszínűséget, azt, hogy minden mindennel összefügg (Csupán az ember). Önértelmező, létértelmező versei azonban nem nélkülözik a játékosságot, a nyelvi leleményeket sem; a költő kedveli az erőteljes ritmust, a rímek frappáns összecsengetését: "pimasz szemcsék a szemben / a kor kavarta por / lassú fájás a húsban / egy horda hordta kór" (cycle path to heaven). Versvilága összképének sajátossága, hogy miközben a költő valahogy a világ peremén egyensúlyoz, aközben a művek egésze kereknek tetsző világképet alkot. A könyv második része (Drámapedagógiai írások) nyolc tanulmány foglalata, amelyekben foglalkozik Egressy István Portugál, Filó Vera Rob és Top pont még nevet egyet és Spiró György Prah című színműveivel; közli egy drámapedagógiai foglalkozás óravázlatát, értekezik a dramaturgia fogalmáról meg a dráma legfőbb eszközéről, a dialógusról, valamint a verssel való ismerkedés kérdéséről. Pedagógusi alapállását meghatározza az a fölismerése, hogy a fölnövő gyermek mindig egy világot konstruál magának, tehát nagyon nem mindegy, milyen szellemi, pedagógiai hatások érik az iskolában. A kötet utolsó részében (Naplólapok) emlékidéző jegyzetei olvashatók. Török László Dafti műve Ī annak drámapedagógiai módszertani hozadéka okán -- középiskolai könyvtárakban is helyet kaphat. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]