A szombathelyi egyetemi oktató egy sajátos társadalomtudományi részterületet, az ún. határtudományt (border studies) műveli, azaz a határvidékekre jellemző törésvonalakat és kontinuitásokat, a határokon átívelő politikai, gazdasági, kulturális összefonódásokat vagy azok megszűntét vizsgálja. Murber   [>>>]

A szombathelyi egyetemi oktató egy sajátos társadalomtudományi részterületet, az ún. határtudományt (border studies) műveli, azaz a határvidékekre jellemző törésvonalakat és kontinuitásokat, a határokon átívelő politikai, gazdasági, kulturális összefonódásokat vagy azok megszűntét vizsgálja. Murber Ibolya az I. világháborút követő osztrák-magyar határviták 1918 és 1924 közötti történetét tekinti át. Mindenekelőtt megadja vizsgálódásai, elemzései szempontrendszerét, meghatározza a térbeli és időbeli kereteket, számba veszi a használatos fogalmakat, fölidézi az 1918 előtti előzményeket. Ezután négy fejezetben ad alapos elemzést a határvidék történéseiről, négy korszakra tagolva az események menetét. Áttekinti az 1918 előtti idők helyi viszonyait, az akkori gazdasági konjunktúrát vagy épp a csempészet szerepét emelve ki. A háború befejezését követő első periódus 1918 októberétől 1919 májusáig tartott, amikor a Monarchia megszűntével mind Ausztria, mind Magyarország igényt tartott e vidékre, ennek érdekében mindkét fél intenzív propagandát folytatott. Bemutatja az itt föltűnő politikai csoportok szándékait, a különböző félkatonai szervezetek megjelenését. A második korszak 1919 májusától augusztusáig tart, ez voltaképp a magyar tanácsköztársaság időszaka, amely itt is megmozdulásokkal járt, pl. május 1-jei fölvonulásokkal és az ellenforradalmi emigráció megszerveződésével. A harmadik időszak 1919 őszétől 1921 öszéig terjed, a békeszerződés előkészítésétől a politikai erőszak megjelenéséig, olyan fordulatokkal, mint IV. Károly visszatérési kísérlete, az ágfalvi csata az osztrák csendőrség és a magyar szabadcsapatok között, a Lajta-Bánság kikiáltása, a soproni népszavazást megelőző kampányok, majd a város visszatérése Magyarországhoz, és az új államhatár kijelölése. A szerző az események pontos fölidézése mellett arra is kitér, miként jelent meg az osztrák-magyar határvitákban a kor két globális eszméjének - a bolsevizmusnak és az antibolsevizmusnak - az összecsapása, és ebből milyen következmények származtak. A forrás- és irodalomjegyzékkel, 20 dokumentum magyar fordítását tartalmazó melléklettel, képjegyzékkel és mutatóval záródó kiadvány nagy történelmi részlegek állományába tartozik; a nyugati határszél megyéiben eminens helyismereti mű. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]