A megrázó történet főszereplője, egyes szám első személyű elbeszélője tizenhárom éves kamasz lány, akit az apja egy reggelen szabályosan kilök az autóból és a zavarodott, rémült teremtés egy idegen ház bejárati ajtaja előtt találja magát. Nemsokára megtudja, hogy a család, aki az ajtó mögött várja,   [>>>]

A megrázó történet főszereplője, egyes szám első személyű elbeszélője tizenhárom éves kamasz lány, akit az apja egy reggelen szabályosan kilök az autóból és a zavarodott, rémült teremtés egy idegen ház bejárati ajtaja előtt találja magát. Nemsokára megtudja, hogy a család, aki az ajtó mögött várja, az új családja lesz. Nemrég derült ki számára, hogy a tengerparti város, ahol eddig élt anyjával és apjával, csak átmeneti időszak volt a számára, mert a szüleinek hitt házaspár valójában csak távoli rokonai, akik most visszaküldik őt a vér szerinti szülőkhöz. Így lesz belőle A visszaadott lány, akit testvérei is csak így hívnak. Ezzel a „felütéssel kezdődik a dél-olasz tartományban, Abruzzóban, az 1970-es években játszódó regény. A lány, aki eddig a tengerparton lakott egészen másfajta világba érkezik meg, az itt élők zárt közössége, ősi szokásokkal, babonákkal átszőtt világa ijesztő számára, nemkülönben az, hogy édes szülei érzelem nélküli, szófukar, zárkózott emberek, akik képtelenek a szeretetnek legcsekélyebb jelét is adni. A történet narrátorának immár két anyja is van, de valójában egy sem, mert mindenhol kitaszítottként kezelik őt. Egyedül testvére, Adriana az, aki mellé áll és egyengeti a kiemelkedően jó tanuló kislány továbbtanulásának útját, akit eszessége és tudásszomja révén már másként „pozícionál a családja. A kislány erőt merít kiszolgáltatott helyzetéből, lassan megtapasztalja, hogy tanulás és tudás árán lesz képes felszabadulni, ez az egyetlen lehetősége arra, hogy kiszabaduljon a rákényszerített, nyomorúságos világból. Ő nem anyagi javakra vágyik, hanem szeretetre, mert egy olyan érzelem nélküli vákuumba került, amelyben fuldokolva éli meg a hétköznapokat... Donatella Di Pietrantonio kiemelkedő írói erénye, hogy kevés szóval, „szikár szöveggel, érzelgősség nélkül ír végletes érzelmekről. A neorealisztikus regény főszereplőjének szívszorító története 2017-ben elnyerte az egyik legjelentősebb olasz irodalmi díjat, a Premio Campiellót, és azóta huszonhárom nyelvre lefordították. Megrendítő ugyanakkor katartikus regény, amely széleskörű ajánlásra érdemes. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]