A felkelő nap országa ma már kevésbé misztikus hely, mint egy évszázaddal korábban. Japánt ma sokkal inkább autóiról és techvállalatairól ismerik világszerte, mint a szamurájok miatt; mégis, annak ellenére, hogy a huszadik század során az ország felzárkózott a nyugathoz, mind a technológia, mind a   [>>>]

A felkelő nap országa ma már kevésbé misztikus hely, mint egy évszázaddal korábban. Japánt ma sokkal inkább autóiról és techvállalatairól ismerik világszerte, mint a szamurájok miatt; mégis, annak ellenére, hogy a huszadik század során az ország felzárkózott a nyugathoz, mind a technológia, mind a társadalom, mind az épített környezet merőben átalakult, van, ami még ezek után is szívósan tartja magát, ez pedig a japánok gondolkodása, ami a nyugati világ lakóinak olykor valóban igazi fejtörést jelenthet. Nem nagy újdonság, hogy a különböző kultúrák különböző szokásrendszereket alakítottak ki, ami egy országban az udvariasság kifejezése, máshol arcátlanságnak számít. A jelen könyv a legfontosabb japán fogalmak és kulturális, valamint nyelvi jelenségek mentén térképezi fel a japán észjárást. Ebben nagyban segít, hogy ezt esszéisztikus formában japán egyetemi hallgatók teszik meg, akik ismerik a nyugati világot, de saját kulturális terükkel is messzemenőkig reflektált viszonyban vannak. Így többek között olyan – a nyugati filmekben, közbeszédben gyakran félreértett – jelenségekről rántják le a leplet, mint a Bushidou, vagyis a harcosok útja, a japánban kialakult férfi-nő kapcsolatok (Danjo kankei), a dó szelleme a japán kultúrában, a jellegzetes japán kitartás és elszántság (Ganbari), ami a vállalati életből ismert önkizsákmányoló életmódot is megmagyarázza, a kommunikáció különböző rétegeit, valamint a japánok egymás közti érintkezési kódjait a különböző szituációkban. A könyvet bibliográfia, szószedet és a szerzők rövid ismertetése zárja. A japán kultúra szerelmesei mellett a nemzetközi tanulmányokkal foglalkozó egyetemi hallgatók is komolyan profitálhatnak a kötetből. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]