A szerző előző tényregényének (Éjjeli ellető, 202108185) folytatása a most megjelent, Magyarország 1954-1957 közötti időszakának történelmét szépirodalmi eszközökkel feldolgozó kötet. Az író az előzményben Szabó Miklós táblabíró és szerettei kitelepítésének kegyetlen folyamatát mutatta be, amikor   [>>>]

A szerző előző tényregényének (Éjjeli ellető, 202108185) folytatása a most megjelent, Magyarország 1954-1957 közötti időszakának történelmét szépirodalmi eszközökkel feldolgozó kötet. Az író az előzményben Szabó Miklós táblabíró és szerettei kitelepítésének kegyetlen folyamatát mutatta be, amikor 1953 nyaráig, az amnesztia törvény megjelenéséig követte nyomon a családi eseményeket. Itt folytatódik a mostani regény, amelynek „főszereplői ismét a Szabó család tagjai. Szabó Miklós döbbenten veszi tudomásul, hogy hatvannégy évesen lehetséges, hogy ismét apa lesz. Felesége, Klára már elmúlt negyvenhat éves, és mindketten tudják, a jelen körülmények között képtelenség egy újabb gyermeknek életet adni. Klára retteg, mert hallotta, hogy, aki a Ratkó Anna által bevezetett abortusztilalmat megszegi, komoly büntetéssel fizethet tettéért. Férjével mindketten abban reménykednek, hogy mégsem erről, inkább egy korai menopausáról lehet szó, végül Klára elvetél, de ezután soha többé nem lehet gyermeke. A házaspár tovább neveli a még kiskorú, Miklóskát és kishúgát, Annamarit. A Rákosi korszak ateista szemlélete ellenére egy statisztikai felmérésből kiderül, hogy Angyalföldön közel háromszor annyi gyereket írattak be hittanra, mint az előző esztendőben. Rákosi azonnal összehívja a központi vezetőség tagjait, a tanácskozáson Kádár János, Gerő Ernő arról ad számot, hogy már nemcsak az értelmiség feszegeti a vezetők felelősségét, de a munkások is éles kifakadásokkal beszélnek a rendszer hibáiról, pedig ők semmiképp nem tekinthetők ellenségnek. Az események lassan az 1956-os forradalom felé sodorják a történéseket, arra az időszakra, amikor néhány napra felcsillan a remény, hogy lehetne másként is élni. Klára nagyfia Gyuszi disszidál, egészen Ausztráliáig viszi a sorsa és csak 1974-ben kap engedélyt a hatalom embereitől, hogy újra magyar földre léphessen. A levert forradalom százezreket indított útra nyugat felé, a szerző regényében arra keresi a választ, vajon milyen okokból menekültek el ezek az emberek és, akik itthon maradtak, azokat mi késztetett erre a lépésre, akkor, amikor megnyíltak a szabadság kapui nyugat felé... 1957. április negyedikén ér véget a tényregény, amikor Magyarország „felszabadulásának 12. évfordulóját ünnepli az ország és Marosán György államminiszter beszédet mond, méltatva azokat az erőket, amelyek legyőzték az 56-os „ellenforradalmat A regény írója pontos látleletét adja Magyarország ötvenes évekbeli életének, úgy, hogy a Szabó család hétköznapjain keresztül mutatja be a sorsfordító, történelmi eseményeket. Széles körű ajánlásra érdemes regény. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]