A hadtörténész szerző két évtizede kutatja a magyarországi hadviselés történetét a páncélos fegyvernem szempontjából, így keletkezett ez a hatalmas monográfiája is, amely a Budapesten és környékén 1944. október vége és 1945. február 13-a között lefolyt hadmozdulatokról, ütközetekről szól, éspedig   [>>>]

A hadtörténész szerző két évtizede kutatja a magyarországi hadviselés történetét a páncélos fegyvernem szempontjából, így keletkezett ez a hatalmas monográfiája is, amely a Budapesten és környékén 1944. október vége és 1945. február 13-a között lefolyt hadmozdulatokról, ütközetekről szól, éspedig rendkívüli részletességgel, szinte óráról órára követve három és fél hónap eseményeit. A könyv első kiadása 2011-ben jelent meg; ez a bővített edíció az azóta fölkutatott – főképp szovjet eredetű, illetve a szovjetek által zsákmányolt német – források fölhasználásával egészült ki. A szerző ugyan a páncélozott harcjárművekkel végrehajtott hadműveleteket tárgyalja, de minden esetben kitér a támogató fegyvernemek (gyalogság, légierő, tüzérség) szerepére is. Öt időszakot különít el a Budapestért folytatott harckocsi-csaták történetében. Az első az észak-alföldi előkészítő hadműveleteket jelenti (1944. október 29. – november 6.). A második időszak a főváros keleti peremén lefolyt összecsapások históriája (1944. november 7. – november 26.). A harmadik periódusban került sor a szovjet bekerítés első fázisára, amikor a Vörös Hadsereg elérte Budapestet északkeleten és délnyugaton (1944. november 7. – december 19.). A negyedik etap a főváros teljes bekerítése volt (1944. december 20. – 1945. január 1.). Végül az utolsó stációt a „budapesti katlanban lefolyt páncélos összecsapások jelentették (1944. december 24. – 1945. február 13.). Számvéber Norbert minden periódust kronológiai rendben, napi bontásban mutat be, szinte óráról órára haladva rekonstruálja a támadó szovjet és a védekező német, magyar páncélos erők mozgását, összecsapásait. Valamennyi fejezet egy-egy nap aprólékosan fölidézett krónikája, ahol a szerző megadja a nap időjárási jellemzőit, a terepviszonyokat, leírja az egységek és alegységek mozgását, a támogató fegyvernemek helyzetét, és tüzetesen elbeszéli a támadó és védelmi harcok lefolyását, az esetleges ellencsapásokat is. Bemutatja a harcoló felek fegyverzetét, felszereltségét, az önjáró és rohamtüzérség szerepét, a támadó és a védekező erők hadszervezetét, hadvezetési stratégiáját és taktikáját, az alkalmazott hadászati elveket, a harckocsi-típusok műszaki és harcászati jellemzőit stb. A csaknem 850 oldalas monografikus kötet forrásjegyzékkel, táblázatos függelékkel, hadrendi grafikákkal zárul. Számvéber Norbert óráról órára, szinte hihetetlen alapossággal követi nyomon három és fél hónap főváros körüli és budapesti páncélos hadműveleteit; nagyszabású munkája a magyar hadtörténeti, hadtudományi szakirodalom alapművei közé tartozik. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]