Kis híján harminc év elteltével jelenik meg ismét Gazda József kötete; az alkalmat erre a 92. Ünnepi Könyvhét adta, amelynek hivatalos kiadványait gyarapítja ez az edíció. A lassan kilencvenedik életéve felé közelgő etnográfus egyéni módszert dolgozott ki arra, miként lehetséges átmenteni a hajdani   [>>>]

Kis híján harminc év elteltével jelenik meg ismét Gazda József kötete; az alkalmat erre a 92. Ünnepi Könyvhét adta, amelynek hivatalos kiadványait gyarapítja ez az edíció. A lassan kilencvenedik életéve felé közelgő etnográfus egyéni módszert dolgozott ki arra, miként lehetséges átmenteni a hajdani erdélyi faluvilág szellemi értékeit: szó szerint jegyezte le (1983 és 1992 közt) a régi idők tanúinak beszámolóit, és a sok-sok elbeszélés részleteit tematikus csoportosításban teszi közzé, így adva körképet s századforduló és a huszadik század első fele életmódjáról. "Olyasmi nemigen volt, amit a falusi ember nem tudott megcsinálni." - mondja egyik interjúalanya. Az archaikus erdélyi és moldvai csángó közösségekben, a hagyományos gazdálkodás viszonyai közt a falu jellemzően csaknem önálló volt; mindazt, ami a napi létezéshez és munkavégzéshez kellett, az ügyes gazda maga állította elő. Ugyanakkor a mesterségük és tudásuk differenciálódott is, részint családi hagyományok, részint regionális-természeti feltételek különbségei alapján. Kialakultak a mesterségek mentén a dinasztiák (pl.: kőfaragó, szíjgyártó, kovács stb.), valamint egy es szakmák szerint specializálódtak települések, így alakult ki a fazekasság Korondon vagy hímzés Kalotaszegen. Mindezek mellett az itteniek alaposan ismerték a természetet, hisz minden egyébnek az alapja ez volt. A kötet félezer - zömmel idős korú - interjúalanya Erdély csaknem minden tájegységét képviseli. Gazda nagyobb szakmai csoportok szerint közli az idős emberek, hajdani mesterek beszámolóit, nagyobb szakágakon belül a részletekig eljutó bontásban. Összesen 103 szakma műhelytitkai ismerheti meg az olvasó a legautentikusabb forrásból: az adatközlőktől. A megszólalók szavait betűhíven rögzíti a gyűjtő, tehát terjedelmes kötetének szellemi hozadékát nemcsak a népi mesterségek ismeretanyaga, a szellemi és tárgyi néprajz jelenti, de sokat meríthet belőle a nyelvjáráskutatás, valamint a nyelvi rétegek, a szakmai szókincs vizsgálata is. A kötete az adatközlők névjegyzéke, a táj- és szakszavak értelmező jegyzéke zárja, és fekete-fehér képek illusztrálják. Az igen jelentős etnográfiai forrásmunka olvasmánynak is kitűnő azok számára, akiket mélyebben érdekel az erdélyi falusi élet hiteles ábrázolása. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]