A nagyalakú, klasszikus gyermekkönyvekre hajazó mesekönyv első felében a címadó, a sárkány bögréje című csodás történetet olvashatjuk, míg a másik felében a Mirinyó anyó meséje található. Ez utóbbiról megjegyzi a szerző, hogy " Bumburnya, a Sárkányrégészeti Akadémia levelező tagja jegyezte le a   [>>>]

A nagyalakú, klasszikus gyermekkönyvekre hajazó mesekönyv első felében a címadó, a sárkány bögréje című csodás történetet olvashatjuk, míg a másik felében a Mirinyó anyó meséje található. Ez utóbbiról megjegyzi a szerző, hogy " Bumburnya, a Sárkányrégészeti Akadémia levelező tagja jegyezte le a Sárkányfi esküvőjét követő napon", maikor is felolvasásra került a Befana Kollégiumban a király látogatása alkalmából. A gyanús utalásokból is látszik, hogy Raffay Endre meseregényében a népmeséket alkotó jellegzetes elemek (király, hercegnő, palota, pásztorfiú, anyóka) bizony zárójelbe kerülnek - az ízesen megfogalmazott mesevilág ízig-vérig kortárs univerzum: "a folytonosságot a (mesei szöveg)-múzeumok és mesetörténeti (meta)szövegek biztosítják. Egyedi történetvezetése, szikár nyelve, finom humora valójában a tudományos világ paródiája, kultúrtörténeti meghatározottsága, a fantasyirodalom paneljeinek használata és az elbeszélés szintezésének módja a mű kortárs meseirodalmi diskurzusba való beépülését biztosítja" - írja Herédi Károly, a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. A hagyományos mesekönyvek gyerekek által is kedvelt "realista" felfogású illusztrációit Vidákovich Sámuel festőművész, a Pécsi Egyetem hallgatója készítette. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]