A mohácsi csata kortárs leírását és értékelését a történészek eddig alapvetően két forrásból ismerték: Brodarics István és Johannes Cuspinianus leírásai és beszámolói bírtak biztos historiográfiai státusszal. Ezen a képen szeretne változtatni Kasza Péter és Tóth Gergely kiadása, melyben Caspar   [>>>]

A mohácsi csata kortárs leírását és értékelését a történészek eddig alapvetően két forrásból ismerték: Brodarics István és Johannes Cuspinianus leírásai és beszámolói bírtak biztos historiográfiai státusszal. Ezen a képen szeretne változtatni Kasza Péter és Tóth Gergely kiadása, melyben Caspar Ursinus Velius történetíró rövid – töredékesen fennmaradt – latinul írt történeti művét adják közre. A mohácsi csata legújabb kutatási eredményeit felvonultató sorozatban kapott helyet a kötet: a két szerző és szerkesztő egy-egy tanulmánnyal járul hozzá Velius személyének és művének alaposabb megismeréséhez. Kasza (Caspar Ursinus Velius, magyar királyi történetíró) életrajzát, irodalmi és történetírói tevékenységét tárja fel részletekbe menően. Tanulmányából egy Prága-Bécs-Buda-Krakkó négyszög rajzolódik ki, mely területen belül az itt élő és dolgozó humanisták az egyes uralkodói és főúri udvarok között nagyon szoros viszonyt ápoltak egymással. Caspar Ursinus Velius is ebbe a körbe tartozott mint I. Ferdinánd magyar király udvari történetírója; élete nagy részét Bécsben töltötte, itt is halt meg, Magyarországra kétszer utazott, ekkor szerezte azokat a személyes tapasztalatokat, és barátaitól a hiteles információkat, melyeket beépített művébe. Tóth Gergely (Velius mutilatus: Caspar Velius csonkán fennmaradt Mohács-története) a konkrét művel foglalkozik tanulmányában, a szöveg filológiai rekonstrukcióját, kultúr- és művelődéstörténeti helyének meghatározását végzi el. A szöveg mivel csonka formában maradt fenn, sok kihívást jelent és jelentett a kutatóknak. A két tanulmány ezután angolul is bekerült a kötetbe, így a nemzetközi tudományos életbe is beépülhetnek eredményeik. A kötet gerincét Velius művének közlése és kommentárral ellátott fordítása adja, melyet a Oláh Miklós (a kor másik jelentős humanistája) és Velius levélváltásának közlése követi (Velius művét Szebelédi Zsolt, a levelezést Szilágyi Emöke fordította). A kötet végén személynévmutató, valamint a kézirat fotómásolata található. Jelentős forráskiadvány és tudományos munka, mely minden – a korszakkal foglalkozó – történész könyvtárában kötelező darab lesz; mivel bilingvis kiadás, az egyetemi kurzusokon (kora újkori magyar történelem, neolatin próza) is haszonnal forgatható. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]