A szerző a magyar történetírásban csak debreceni csataként emlegetett páncélos ütközetet dolgozza fel monográfiájában, melyet – ahogy a szerző kiemeli – sokkal helyesebb lenne ütközeteknek nevezni, melyek nem korlátozódtak csupán Debrecen környékére, hanem az Alföld jelentős részét lefedték a   [>>>]

A szerző a magyar történetírásban csak debreceni csataként emlegetett páncélos ütközetet dolgozza fel monográfiájában, melyet – ahogy a szerző kiemeli – sokkal helyesebb lenne ütközeteknek nevezni, melyek nem korlátozódtak csupán Debrecen környékére, hanem az Alföld jelentős részét lefedték a Tiszán-túlon; ezért érdemesebb alföldi páncéloscsatáról beszélni. A hadi események 1944 októberében zajlottak: a szovjet fél elsődleges céljai között szerepelt a német-magyar katonai egységek megsemmisítésén vagy foglyul-ejtésén túl, Magyarország kiragadása a német katonai szövetségből, mielőbb kieszközölni a különbékét. Annak ellenére, hogy katonailag a szovjeteké lett a győzelem, nem sikerült elérniük, hogy a magyarok felmondják a szövetséget a náci Németországgal, így még további féléven át kellett az ország területén heves harcokat vívniuk, melybe Budapest szinte megsemmisítő ostroma is beletartozott. A kötet a két korábbi (2002; 2007) megjelenést követően most jelenik meg harmadjára, ám – ahogy a szerző is hangsúlyozza – az azóta eltelt majd másfél évtized alapvető változást hozott a téma megítélésében, kutathatóságában, mivel az oroszországi levéltári anyagokat csak nemrég tették online hozzáférhetővé a világháború során megszerzett és szintén Oroszországban őrzött német katonai anyagokkal együtt. A monográfia öt nagy fejezetben dolgozza fel az eseményeket, melyeket egy összegző fejezet zár. A harcok többek között Nagyváradot, Aradot, Makót, Debrecent és Nyíregyházát érintették; jelentős összecsapásokra került sor Kaba, Berettyóújfalu és Derecske közelében 1944. október 13-a és 17-e között. A kötetet a felhasznált források jegyzéke, függelék (a harcoló egységek felsorolása, az egyes hadseregek hadrendje), fényképek és térképvázlatok zárják, melyek segítenek az ütközetek, hadműveletek rekonstrukciójában. Komoly tudományos munka, mely alapos – forráskritikára épülő – levéltári kutatások eredménye. Az akadémiai közösség, azon belül is a hadtörténet szakértői számára megkerülhetetlen mű Dr. Számvéber Norbert sz. alezredes monográfiája, beszerzését ebből kifolyólag szakkönyvtárak állományába javasoljuk. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]