Az irodalmi Nobel-díj várományosaként is számon tartott amerikai író regényeinek titka, hogy egyszerre jók és sikeresek; és a szerző kínosan ügyel arra, hogy egyik se kerüljön túlsúlyba a másik rovására. E regényének főhőse David Zimmer, az irodalomtudomány professzora, aki egy   [>>>]

Az irodalmi Nobel-díj várományosaként is számon tartott amerikai író regényeinek titka, hogy egyszerre jók és sikeresek; és a szerző kínosan ügyel arra, hogy egyik se kerüljön túlsúlyba a másik rovására. E regényének főhőse David Zimmer, az irodalomtudomány professzora, aki egy repülőgép-szerencsétlenség következtében elveszíti a feleségét és két fiát. Úgy érzi, élete zsákutcába jutott, az alkoholhoz fordul, és már-már az életét is eldobná magától, amikor egy régi burleszkfilmet lát a tévében, amely családja halála óta először nevetteti meg. Apátiája után ismét föltámad intellektuális kíváncsisága, és elhatározza, hogy fölkutatja és megírja a hat évtizede eltűnt komikus színész, Hector Mann életrajzát. Beutazza a fél világot, hogy megszerezze régi filmjei kópiáját, végül könyvet ír a csaknem elfeledett színészről. Egy nap levelet kap, amelyben az áll, hogy Hector Mann még él, valahol délen, Új Mexikóban, és találkozni szeretne Zimmerrel. Az irodalomtudós hiszi is, nem is a valószerűtlen fordulatot, ugratástól tart, míg egy éjszaka megjelenik a házában Alma, a fiatal lány, aki pisztollyal invitálja utazásra a tudóst, hogy meglátogassa az aggastyánt. Zimmer útra kel a lánnyal, útjuk közben sok új részletet tud meg Hector Mann soha meg nem értett eltűnésének okairól. Miközben megismeri a színész titkát, önmagával jön tisztába, önmaga új személyiségével, azzal az emberrel, akivé a családja halála után vált. Paul Auster regénye sajátosan ötvözi a nagyepikai beszédmód és a filmszerű ábrázolás módszereit, ugyanis az író hirtelen vágásokkal és időbeli ugrásokkal él, miközben érezhető törekvése a történetmondás, az események lendületes előadása. Ettől lesz a regény szövege dinamikus, helyenként krimiszerűen izgalmas. De bármily ütemben halad a mese, a cselekmény szövetéből kitűnnek az író kérdései: lehet-e élni azután, hogy az ember elveszíti a szeretteit, lehet-e élni kapaszkodók nélkül, lehet úgy élni, hogy a lélek belül halott? És főképp: van-e kiút az ilyen megsemmisítő vereségből vagy csak illúziók léteznek? Paul Auster könyve egy nyomozás és egy menekülés sötét hangulatú és misztikummal átitatott története, aminek a végén az a nagyon is valóságos fölismerés jelenik meg: az ember élete folyton szerepekből áll, még akkor is, ha már nincs nézőközönsége. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]