A törökkel vívott harcok jelentős eredménye volt Szigetvár védelme 1566-ban II. Szulejmán hadai ellen. A védők élén Zrínyi Miklós állt; az ostrom után mintegy nyolcvan évvel, 1645-46 telén unokája irodalmi alkotásban idézte föl a harci eseményeket. A közben eltelt idő döntően megváltoztatta a   [>>>]

A törökkel vívott harcok jelentős eredménye volt Szigetvár védelme 1566-ban II. Szulejmán hadai ellen. A védők élén Zrínyi Miklós állt; az ostrom után mintegy nyolcvan évvel, 1645-46 telén unokája irodalmi alkotásban idézte föl a harci eseményeket. A közben eltelt idő döntően megváltoztatta a magyarság esélyeit. Míg Szigetvár ostroma a másfél százados hódoltság kezdeti szakaszának egyik hadi eseménye volt, az eposz célja már az, hogy figyelmeztessen a töröktől való megszabadulás lehetőségére. Az író tizenöt énekben beszéli el az ostrom lefolyását, a maroknyi magyar sereg tragikus pusztulásáig. A cselekmény fő sodrát az író apró részletekkel, epizódokkal és lírai betétekkel teszi gazdagabbá. Zrínyi a mű megírásakor személyes élményeiből merített, másrészt a világirodalom nagy eposzait (Homérosz, Vergilius, Tasso műveit) tekintette mintaképnek. Szerkesztő képessége, nyelvi gazdagsága, a művészi biztonság, mellyel alakjait jellemzi, kivételes írói tehetségről vallanak. A több mint háromszáz év, mely a mű írásának korától elválaszt bennünket, nem rontott az eposz értékein. Tekintetbe veendő viszont, hogy a mai olvasótól a részletekben való elmélyedést, a történelmi múlt szeretetét, a nyelvi szépségek iránti érzékenységet kívánja. Az ez alkalommal a Magyar Napló gondozásában megjelenő klasszikust Somogyi Győző rajzai illusztrálják. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]