A tanulmánykötet a magyar hadügyi igazgatás történetét mutatja be az utóbbi négy és fél évszázadban. A mohácsi csatavesztés olyan történelmi fordulópontnak bizonyult, amely meghatározta az ország történelmének további alakulását, ezért is tekinthette kiindulópontnak a kötet szerkesztője is. Hermann
[>>>]
A tanulmánykötet a magyar hadügyi igazgatás történetét mutatja be az utóbbi négy és fél évszázadban. A mohácsi csatavesztés olyan történelmi fordulópontnak bizonyult, amely meghatározta az ország történelmének további alakulását, ezért is tekinthette kiindulópontnak a kötet szerkesztője is. Hermann Róbert a kötethez írt bevezetőjében kifejti, hogy a magyar történelem szervesen összefonódott a hadtörténettel, mivel a tárgyalt korszakban évszázadokig kényszerültünk harcolni az Oszmán Birodalommal, így az adott korszak nem érthető meg a maga komplexitásában a hadtörténet különböző aspektusainak feltárása nélkül, s ez alatt nem csak az eseménytörténetet kell érteni, hanem – amire a jelen kötet is vállalkozik – a változó magyar hadsereg szervezetének történetét is. A hadszervezet történetének tárgyalásakor olyan intézményeket is érinteniük kellett, olyan intézmények önálló történetét is fel kellet dolgozni, mint az Udvari Haditanács, amely pedig eddig kevésbé kapott figyelmet a magyar történészek között, vagy lehetne még a magyar nemesi felkelések intézményéről is beszélni. A kötet tizenegy tanulmánya tehát a törökellenes honvédelem intézményi kereteit (Pálffy Géza), a Rákóczi-szabadságharc hadseregét (Mészáros Kálmán), az Udvari Haditanács működését 1556 és 1848 között (Lázár Balázs), az inszurrekció hadiszervezetét (Réfi Attila), a forradalmi Magyarország független intézményi struktúráját 1848 és 1849 között (Hermann Róbert), majd az Osztrák-Magyar Monarchia fél évszázadának honvédségét (Balla Tibor) mutatja be, melyet Horváth Csaba két írása követ a katonai felső vezetés rendszeréről és annak változásairól 1918 és 1919 között, majd 1919 és 1945 között, vagyis a Tanácsköztársaság és a Horthy-rendszer idején. Markó György a Honvédelmi Minisztérium szervezeti változásait mutatja be 1945 és 1956 között, majd végül Solymosi József az 1957 és 1989 közé eső időszak szervezeti változásait. Az egyes tanulmányok végén bibliográfia található, a könyv történészeknek és érdeklődő olvasóknak ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
