Egy augusztusi délután Oroszország legtávolabbi félszigetének fővárosában, Petropavlovszk egyik külső kerületében nyoma vész egy testvérpárnak, a tizenegy éves Aljonának és húgának, Szofijának. Minden jel arra mutat, hogy elrabolták őket. Eltűnésük felbolygatja a várost, önkéntes kutatóosztagok   [>>>]

Egy augusztusi délután Oroszország legtávolabbi félszigetének fővárosában, Petropavlovszk egyik külső kerületében nyoma vész egy testvérpárnak, a tizenegy éves Aljonának és húgának, Szofijának. Minden jel arra mutat, hogy elrabolták őket. Eltűnésük felbolygatja a várost, önkéntes kutatóosztagok indulnak a keresésükre, de a rendőrségi nyomozás sem vezet eredményre. Eközben egy távoli északi faluban régi sebeket tép fel a tragédia. A fiatal amerikai Julia Phillips debütáló regénye a szibériai Kamcsatkán játszódik működő vulkánok, végtelenbe nyúló tundrák, posztszovjet lakótelepek és rénszarvascsordák világában, és megindító emberi sorsokat ábrázol mély empátiával. A kislányok eltűnése mindenkire hatással van: az ifjú párra, akik sátor nélkül táboroznak a medvék lakta erdőben, a szilveszterkor újra egymásra találó barátnőkre, a vendégmunkásokra vágyakozó otthon ülő kismamára, a korjak rénszarvaspásztorok falujából származó egyetemista lányra. Az egy-egy fejezetre főszereplőkké váló hol orosz, hol a helyi etnikumból származó nőalakok lelkivilágán keresztül nemcsak az életükre és szűkre szabott környezetükre nyerünk rálátást, de a körülöttük zajló kulturális folyamatokra és társadalmi feszültségekre is. A különböző sorsokat bemutató történetek önmagukban is lebilincselőek, de a közel egy évet átölelő regényben a szálak mindinkább összeérnek, hogy egy szívszorítóan izgalmas végkifejletben fonódjanak össze. A kötetet 2019-ben az év tíz legjobb regénye közé választotta a New York Times Book Review szerkesztősége. [<<<]