Az egyiptomi születésű olasz-amerikai író, esszéista, André Aciman nevét a hazai olvasók körében A szólíts a neveden (legutóbb: 202124135) című világhírű regénye tette ismertté. Most megjelent memoárkötete angol nyelven, először 1994-ben jelent meg. Szülei török és olasz származású szefárd zsidók   [>>>]

Az egyiptomi születésű olasz-amerikai író, esszéista, André Aciman nevét a hazai olvasók körében A szólíts a neveden (legutóbb: 202124135) című világhírű regénye tette ismertté. Most megjelent memoárkötete angol nyelven, először 1994-ben jelent meg. Szülei török és olasz származású szefárd zsidók voltak, akik 1905-ben telepedtek le Alexandriában. Gyermekként Aciman brit iskolákba járt Egyiptomban, de tévesen azt hitte magáról, hogy francia állampolgár. Családját megkímélte az 1956–57-es Egyiptomból való kiutasítás. De később, a Gamal Abdel Nasszer elnök alatt Izraellel fennálló feszültségek bizonytalan helyzetbe sodorták az Alexandriában élő zsidókat, ezért családja kilenc évvel később, 1965-ben kénytelen volt elhagyni Egyiptomot. Miután apja olasz állampolgárságot vásárolt a családnak, Aciman családjával először menekültként Rómába költözött, majd 1968-ban New Yorkban telepedtek le véglegesen. A szerző saját életéből vett élményekkel és fikciós elemekkel dúsított regényében családjának három generációján átívelő történetét meséli el élvezetes stílusban, áradó mesélőkedvvel, attól a naptól kezdve, amikor a család áttelepült Alexandriába, hogy három generáció múltán ismét elmeneküljön erről a helyről. A történetbeli Flóra néni, aki Németországból menekült Egyiptomba, ekként fogalmazza meg népének „íratlan törvényét: „a zsidók életük folyamán legalább kétszer elveszítenek mindent. A történelmi háttérben „mozgó szereplőkkel is megtörténik mindez, de ők valahogy rendíthetetlen hittel, élni akarással vergődnek át a legrémesebb, legreménytelenebb helyzeteken is. Hatalmas, ezer színnel megfestett színpompás tabló képeit kelti életre az író, amikor a kötet elején felvázolt családfa szereplőinek mindennapjait villantja fel. Clara alakját, aki Tolsztoj portrékat fest, Vili bácsiét, aki nemcsak katona, de kereskedő és ugyanakkor kém is. A remek humorú férfi fejét egy Lotte nevű belgiumi hölgy csavarta el, akit majdnem nőül is vett. Majd az elbeszélő nagyanyjának, a „Hercegasszonynak, Esthernek az alakja körvonalazódik, később a konstantinápolyi dohánygyáros, a Petite Corniche biliárdszalon tulajdonosának, Albert bácsinak a „portréja villan fel a kötet lapjain. Az elbeszélő édesapja, Henri, az édesanyja, Gigi, Arnaut kuzin, a „sváb, Aldo Kohn, a soknyelven perlekedő „Szent nagymama, Adele, az aleppói biciklikereskedő, Jacques életeseményeit szellemesen, szórakoztató stílusban kelti életre az író és történetükön keresztül egyben saját sorsát is megjeleníti, azt a napot, amikor szomorúan, de nem önszántából kellett elhagyni Alexandriát André Aciman ezzel a regényével kívánt emléket állítani mindazoknak, akik formálták és gazdagították az életét, olvasmányos, élvezetes történetét érdemes széles körben ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]