Haydn 1785-ben alkotta meg A Megváltó utolsó hét szava a keresztfán című zenekari művét, ezt hallgatta meg az író Esterházy Péter és a festő Nádler István 2015-ben Fischer Iván lakásán, és ekkor fogalmazódott meg bennük a gondolat, hogy az író kommentárokat írjon a zeneműhöz, a festő meg képekké   [>>>]

Haydn 1785-ben alkotta meg A Megváltó utolsó hét szava a keresztfán című zenekari művét, ezt hallgatta meg az író Esterházy Péter és a festő Nádler István 2015-ben Fischer Iván lakásán, és ekkor fogalmazódott meg bennük a gondolat, hogy az író kommentárokat írjon a zeneműhöz, a festő meg képekké formálja Haydn muzsikáját. Így jött létre a zene ihlette szöveg-kép album, ám ennek végleges elkészültét az író már nem érhette meg. A mű hét része – Jézusnak a keresztfán kimondott utolsó szavainak megfelelően --: Megbocsátás, Együttérzés, Szeretet, Bizalom, Szomjúhozom, Belátás, Az ego nélküliség. A festő hét vásznára úgy tekintett, mintha azok a világ egészéből kiszakított darabok volnának, amelyeken a maga absztrakt eszközeivel jeleníti meg az egyetemes emberi téma hét részletét, a hét tanító szó lényegét ragadva meg. A színes képek valójában geometrikus ábrák, amelyek egy sajátosan kiszámított koordinátarendszerben, az aranymetszés szabályai szerint és mindenkor a kereszt alakjára utalóan fogalmazzák át Krisztus utolsó szavait. Az első öt kép a földi léttől való búcsúzásképpen horizontális kompozíciójú, az utolsó kettő vertikális szerkezetű, a fölfelé törekvést fejezi ki: a hatodik képen a lélek fölemelkedése, a hetediken a beteljesülés jelenítődik meg. A képek sora a kereszthalál fájdalmát ábrázolja, és erre vetül az író Esterházy Péter közelmúltban bekövetkezett halálának fájdalma. Valamennyi kép előtt az adott szentírási passzus olvasható (pl. „Atyám, bocsásd meg nékik, mert nem tudják, mit cselekszenek), ezután a golgotai történés prózai leírása, az adott krisztusi mondat vagy szó idézése, majd a festő szöveges képmagyarázata áll. Így hét fejezetben bomlik ki a néző és olvasó előtt a Golgota szenvedéstörténete, az eredeti bibliai szöveg, a gondolatfüzérek és a képmagyarázatok révén. Az album második felében olvasható Esterházy Péter Hét utolsó szó című oratórikus szövege, a hét bibliai idézet továbbgondolása, asszociatív folytatása, az író kétezer év utáni személyes reflexiója. Az írásmű fő motívumai: a csönd, a zene, az idő múlása, a fájdalom érzete, az ég felé törekvés vágya, a szembenézés az emberi természettel, miközben a szövegben számos utalás található a magyar és az európai múlt eseményeire, emlékeire. Az igényes kivitelű, albumszerű kiadvány tehát a Szentírás, a Nádler-képek és az Esterházy-szövegek hármasságával idézi meg Haydn muzsikájának szellemét és Krisztus szenvedéstörténetét. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]