A költőként és esszéistaként nagyra becsült Csoóri Sándor a magyar szociográfiai irodalomban is a legnagyobbak közé tartozik; e kötet három – immár klasszikus – valóságirodalmi alkotását tartalmazza. A Tudósítás a toronyból (1963) a 60-as évtized küszöbének hazai faluválságáról szól, a hagyományos   [>>>]

A költőként és esszéistaként nagyra becsült Csoóri Sándor a magyar szociográfiai irodalomban is a legnagyobbak közé tartozik; e kötet három – immár klasszikus – valóságirodalmi alkotását tartalmazza. A Tudósítás a toronyból (1963) a 60-as évtized küszöbének hazai faluválságáról szól, a hagyományos értelemben vett paraszti társadalom megszűnéséről és az ettől nem független, általánosabb erkölcsi hanyatlásról. Az író riporterként keres föl dunántúli településeket, ahol nem egyszerűen a köznapi valóságot vizsgálja, de a bomladozó paraszti társadalom szerkezetét, belső emberi viszonyait is. Mivel a szövetkezetesítés következtében alapvetően megváltozott a falusi munka jellege, a parasztságnak szabad ideje keletkezett, ami fölvetette a falusi kulturális, szórakozási igényeket, illetve ezek lehetőségének biztosítását. Az író alapgondolata, hogy a faluvilág változása megállíthatatlan, a jövő minősége azon múlik, hogy a történelmi szükségszerűséget fölismerő ember valódi minőségi életformát fog-e választani. A Kubai napló (1963) a magyar íródelegáció három hetes utazásának élményeit rögzíti. Két alapvető szerzői vonása van: az empíria és az empátia, vagyis a kubai valóság lehető legpontosabb megragadása, és az együttérzés a kubai néppel. Olyan szépírói alkotás ez a napló, amely a valóság igézetében született, de belengi a politizáló ihlet, az okos figyelem, a szabadság eszméjének tisztelete, valamint a tehetség, a jóság és a munka megbecsülése. A regénynek is számottevő Iszapeső (1965) arra a kérdésre keres választ: miért menekült egy húszéves lány öngyilkosságba? Látszólag durva lelkű és keménykezű, elvadult parasztként élő apja miatt, aki még a lány udvarlóját is elmarja. Valójában a szabadságra való képtelenség miatt öli magát a lány a csatorna vizébe. E mű valahol a regény és a szociográfia határmezsgyéjén van, számos balladai és elmélkedő vonásával együtt. Csoóri Sándor szociográfiai munkái az Illyés Gyula, Féja Géza, Veres Péter, Szabó Zoltán, Erdei Ferenc neve által jelzett vonulat 60-as évekbeli folytatása. És a korábbi klasszikusok felelősségtudatával, érzékenységével és igényességével tükrözi a szocializmusnak a magyar vidékre gyakorolt erodáló hatását. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]