Alva Smith (1853-1933) egy jó nevű, de elszegényedett déli család leányaként született az alabamai Mobile-ban. Családjával később New Yorkba költözött, de rövidebb ideig élt Angliában (ahová apját üzleti ügyei szólították), és egy franciaországi bentlakásos iskolában is. Édesanyja 1871-ben hunyt   [>>>]

Alva Smith (1853-1933) egy jó nevű, de elszegényedett déli család leányaként született az alabamai Mobile-ban. Családjával később New Yorkba költözött, de rövidebb ideig élt Angliában (ahová apját üzleti ügyei szólították), és egy franciaországi bentlakásos iskolában is. Édesanyja 1871-ben hunyt el, Alva azonban négy évvel később hozzáment William Kissam Vanderbilthez, akivel egy bálon ismerkedtek meg. Ezzel Amerika egyik leggazdagabb famíliájába házasodott be, és férjével három gyermekük született. Lányukat, Consuelót egy angol grófhoz, Charles Spencer-Churchillhez adták hozzá. A házaspár azonban 1895-ben elvált: a férj hűtlenségére hivatkozva, Alva adta be a válópert, amely szokatlan volt a korban, jelentős vagyont is vitt magával a házasságból, egy évvel később pedig összeházasodott volt férje egyik régi barátjával, a szintén milliomos Oliver Hazard Perry Belmonttal. Házasságuk Oliver 1908-ban bekövetkezett halálig tartott. Alva mindkét férje mellett rendszeresen részt vett a felső tízezer rendezvényein, maga is nagy bálokat adott, és kilenc nagyszerű kúriát terveztetett és építtetett, nemcsak New Yorkban, hanem Long Islanden, Newportban, Washingtonban és a Francia Riviérán is. Második férje halálát követően pedig bekapcsolódott a formálódó nőjogi mozgalomba, melyet jelentős vagyona egy részével is támogatott. 1909-ben megalapította a Politikai Egyenlőség Ligáját, melynek elsődleges célja a nők választójogának a kivívása volt, később pedig csatlakozott az Országos Amerikai Női Szüfraszett Egyesülethez (NAWSA). Aztán megalapította a Politikai Egyenlőség Ligáját, valamint a Nemzeti Nőpártot, amelynek az elnöke is lett. Egyik fő szervezője volt továbbá annak a 1917. januári tüntetésnek, melyet a Fehér Ház előtt tartottak, a nők választójogát követelve. Az ő életét és ezen szerteágazó tevékenységét, kiemelten az építkezéseit és női egyenjogúságért folytatott harcát mutatja be Therese Anne Fowler regénye. A kötetet a szerző jegyzetei zárják. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]