1995-ben jelent meg eredetileg Jacqueline Harpman belga írónő sci-fi regénye, az Én, aki férfit nem ismertem. A kaffkai hanglatú történet elején negyven nőt tartanak fogva egy pincében, rácsok között. Az őrök mind férfiak, ők etetik a nőket, de soha nem szólnak hozzájuk egy szót sem. Az elbeszélő   [>>>]

1995-ben jelent meg eredetileg Jacqueline Harpman belga írónő sci-fi regénye, az Én, aki férfit nem ismertem. A kaffkai hanglatú történet elején negyven nőt tartanak fogva egy pincében, rácsok között. Az őrök mind férfiak, ők etetik a nőket, de soha nem szólnak hozzájuk egy szót sem. Az elbeszélő lány ? mind közül a legfiatalabb ? az egyetlen a foglyok között, akinek nincsenek emlékei a külvilágról. A többiek mind emlékeznek valamire az előző, zömmel átlagos életükből, de ők sem tudják, miért tartják fogva őket.*** A névtelen narrátor információforrása a vele lévő asszonyok: Dorothée, Théa, Colette, Aline, Germaine meg a többiek, na és az a néhány könyv, ami a pincében található. Egy nap azonban minden megváltozik: megszólal egy sziréna, az őrök elmenekülnek, a rácsok pedig hirtelen kinyílnak. A foglyok így kiszabadulnak a börtönükből. Egy hatalmas, kopár síkságon találják magukat, ahol nincs a közelben más ember, és fogalmuk sincs arról, mi történt a világgal. Mi vár rájuk odakint? Merre induljanak? Vajon sikerül kideríteniük, mi történt? Találnak más embereket? És megtudják, kik ők és miért zárták annak idején a föld alá őket?... "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]