Sólyom Márk monográfiájában birodalmak évszázados küzdelmét mutatja be: az egyik a római, mely a Mediterráneum szuperhatalmává lépett elő a Kr. e. 2. századtól kezdve, ahogy a punok hatalmát végleg megtörte. Keleten viszont egy olyan új ellenség tűnt fel, ami nem csak földrajzilag volt távol,   [>>>]

Sólyom Márk monográfiájában birodalmak évszázados küzdelmét mutatja be: az egyik a római, mely a Mediterráneum szuperhatalmává lépett elő a Kr. e. 2. századtól kezdve, ahogy a punok hatalmát végleg megtörte. Keleten viszont egy olyan új ellenség tűnt fel, ami nem csak földrajzilag volt távol, idegensége a kultúra és a vallás különbségéből is adódott, mivel amíg a hellenizált világ uralkodói nagyjából egy közös kódot, kulturális egységet alkottak, addig a zoroasztriánus kelet, a párthusok, majd a szászánidák egy ettől merőben eltérő világot képviseltek. Az ókortörténész szerző ezt a küzdelmet ismerteti alaposan, mely a klasszikus történeti időkben veszi kezdetét, Crassus és Pompeius csap össze először a keleti nehéz lovasokkal, s innentől kezdve váltakozó sikerrel és intenzitással folynak a küzdelmek, melyet a Kelet-Római, későbbi Bizánci birodalom és annak uralkodói is megörököltek. A szerző kronologikusan narrálja az eseményeket – amennyire a rendelkezésünkre álló forrásokból azokat rekonstruálhatjuk. A mithridátészi háborúk, majd Crassus carrhae-i veresége (Kr. e. 53) után Augustus és Tiberius diplomáciai sikerei következnek. A császárok alatt a párthusok fővárosa, Ktésiphón több alkalommal is elesik, a rómaiak elérik birodalmuk maximális méretét, keletre nem tudnak és nem is akarnak tovább terjeszkedni. Párthia bukása után a Szászánidák emelkednek fel I. Sápurral az élen (Kr. u. 240–270); ő és utódai ettől kezdve folyamatos fenyegetést jelentenek a birodalom keleti felének, melyet I. Constantinus, majd később Iustinianos is megerősít. Az utolsó összecsapásra Hérakleios (610-641) császár és az Újperzsa Birodalom között kerül sor. Az évszázados küzdelem a mai napig érezteti hatását, a kelet és nyugat topikus szembenállása a mai diplomáciai és világnézeti alapállásra egyaránt jellemző. A tanulságos, adatgazdag monográfia végén az uralkodók listáját, valamint a bibliográfiát találjuk. Ókortörténészeknek és a korszak iránt érdeklődő olvasóknak ajánlható könyv. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]