Peruban játszódó misztikus-fantasztikus regénytrilógiája (Az Aranyasszony útja, 200923220; Az Aranykapu, 200923221; A perui papnő, 201120168) helyszíneire kalauzolja olvasóit Pulisaca Golenya Ágnes, kutatótársával, Istenes Csabával közösen írt, immár második kiadásban megjelenő könyvében. Egy   [>>>]

Peruban játszódó misztikus-fantasztikus regénytrilógiája (Az Aranyasszony útja, 200923220; Az Aranykapu, 200923221; A perui papnő, 201120168) helyszíneire kalauzolja olvasóit Pulisaca Golenya Ágnes, kutatótársával, Istenes Csabával közösen írt, immár második kiadásban megjelenő könyvében. Egy rendhagyó útikönyvről van szó, egy olyan utazás lenyomata, melyet a szerzőpáros még 2010-ben tett Dél-Amerika több országában. Ecuadorból indulva, bejárták Peru és Bolívia több részét, egészen a Titicaca-tavat körülvevő fennsíkon található preinka kultikus központig, Tiwanakuig. A szerzőpáros elsősorban Móricz János nyomdokain haladt, aki a magyarok állítólagos ősi jelenlétét követte a dél-amerikai kontinensen. A hatvanas évek közepén, egykori inka bányákat felmérve bukkant rá a Cueva de los Tayos barlangrendszerre, melyben – állítása szerint legalábbis – „az ember kataklizmák előtti eredetének és ismeretlen történelmünknek bizonyítékait találta. Később több kutatást is végeztek a barlangban, ám ezeknek nem sikerült megerősíteni Móricz megállapításait, és mivel hiteles fotókkal és tárgyi bizonyítékokkal sem tudott előállni, így állításai ma is vitákat váltanak ki. Őket azonban nem ijesztette el mindezt, 2010-ben közel hat hónapon keresztül, személyesen járták be azokat a helyszíneket, ahol Móricz János annak idején megfordult. Limából kiindulva, a Ninamamba nevű falun, Chan-Chan agyagvárosán, a sechíni komplexumon, a Tayos-barlangon, Kuelap erődjén, a Marañon-kanyomon, Machu Picchun és a Nazca-vonalakon át a Titicaca-tóig és Tiwanakuig tart ez az „utazás térben és időben, felvillantva jó pár érdekességet. A szerzők azzal kapcsolatos „bizonyítékokat is közölnek, miszerint az ott talált emlékek az egykori MU kontinens leszármazottjaihoz, az ősi „MAG-tudást őrző naga-maga népekhez kötődnek, akiknek ősi nyelvéből a magyarok ma is sokat megérthetnek. A kötetet Istenes Csaba színes fotói zárják. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]