Szakály Sándor a hazai történelmi ismeretterjesztés talán legismertebb alakja, aki nemcsak abban az értelemben népszerűsíti a tudományterületét, hogy közérthetően ír és beszél róla, hanem úgy is, hogy rendre rávilágít: egy-egy történelmi esemény vagy folyamat mit jelent a ma embere számára, azaz,   [>>>]

Szakály Sándor a hazai történelmi ismeretterjesztés talán legismertebb alakja, aki nemcsak abban az értelemben népszerűsíti a tudományterületét, hogy közérthetően ír és beszél róla, hanem úgy is, hogy rendre rávilágít: egy-egy történelmi esemény vagy folyamat mit jelent a ma embere számára, azaz, miképp kapcsolódik a jelen a múlthoz. Voltaképp ugyanezt teszi e kötetében – erre utal a mű címe is --, amelyben a 2002 és 2017 között vele készült interjúkat adja közre. E sajtóban megjelent beszélgetések elsősorban nem róla, hanem az általa kutatott és népszerűsített korszakokról, témákról szólnak, főképp olyanokról, amelyeket szakmai és politikai viták öveznek. Bár szaktörténészként a két világháború közötti társadalom-, politika- és hadtörténet kutatója, az interjúk természetesen messze elkalandoznak más témák és korok irányába. Legrégibb és legfőbb kutatási témája, a magyar csendőrség története számos mai – politikai implikációkkal terhelt -- vita, eltérő értékelés kiindulópontja, erre utal egy 2012-ben készült interjúban is, amelyben vitába száll Efraim Zuroff-fal, a Wiesenthal Központ vezetőjével a Csatáry László hajdani kassai rendőrfogalmazó háborús bűnössége ügyében. A kötet első részébe (Tények és adatok) a 20. század magyar történelmének problematikus tényeit és adatait pertraktáló interjúk kerültek, olyan kérdések, mint például, mikor és hol dőlt el valójában Erdélynek Romániához való csatolása, kik voltak az újvidéki razzia túlkapásainak elkövetői, vagy mi módon folytak le 1945 után a népbírósági perek. A második fejezetben (Veritas) az interjúalany jószerével csupa olyan kérdést vet föl, amelyek ma is parázs viták témái: a numerus clausus, Horthy Miklós személyisége, a hazai antiszemitizmus a kor Európájában, a koronként változó történelemszemlélet minősége, illetve ez utóbbira vonatkozó történész-viták szellemisége. Egy interjú-csokor (Életút) foglalkozik Szakály Sándor pályájával, de a beszélgetések többnyire ezekben is elkanyarodnak a történelem vitás kérdései felé, éspedig abban az értelemben, hogy a mai kor történelmi emlékezete csak akkor lesz tárgyilagos, vagy ahhoz közelítő, ha nyíltan beszélünk a múltról és annak aktuálpolitikai vonatkozásairól is. Ez utóbbi kérdést egy külön beszélgetés, a kötetet záró interjú feszegeti (A politika számára nagyon fontos a történelem). A Szakály Sándorral készült közel félszáz beszélgetés nem egyszerűen a tudománynépszerűsítésnek elkötelezett tudós portréját rajzolja ki, hanem rávilágít a 20. századi nemzeti történelem vitatott kérdéseinek sokaságára, és e megvilágítás sok esetben új és tisztázó szándékú értelmezéseket is kínál. A kötet a 20. századi magyar történelemre, annak vitás pontjaira vonatkozó tudománynépszerűsítés fontos eszköze. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]