Napjaink egyik legsikeresebb történelmi regény-írójának számít Conn Iggulden, aki az antik Rómában játszódó Az uralkodó-széria, a mongol birodalomépítést feldolgozó A hódító-sorozat és a négyrészes A Rózsák háborúja után legújabb regényében az ókori történelem egyik kevésbé ismert időszakába   [>>>]

Napjaink egyik legsikeresebb történelmi regény-írójának számít Conn Iggulden, aki az antik Rómában játszódó Az uralkodó-széria, a mongol birodalomépítést feldolgozó A hódító-sorozat és a négyrészes A Rózsák háborúja után legújabb regényében az ókori történelem egyik kevésbé ismert időszakába kalauzolja az olvasókat. Ez pedig az ún. tízezrek hadjárata, melynek történetét Xenophón örökítette meg Anabaszisz című művében. A szerző is természetesen elsősorban erre támaszkodva mutatja be a hadjárat eseményeit, középpontjában Xenophón alakjával. Kr. e. 401-ben járunk, amikor is a Perzsa Birodalom hatalma csúcsán van. Artaxerxész az ismert világ legnagyobb ura: az Égei-tengertől az Indus folyóig terjedő birodalmában ötvenmillió ember felett uralkodik. Öccse, Kürosz azonban meg akarja szerezni a hatalmat, így tízezres zsoldossereget épít, köztük spártai katonák egy csoportjával, akiknek a nagyapjaik annak idején Thermopülainál még a perzsák ellen harcoltak. Az Eufrátesz folyó közelében lezajlott cunaxai csatában sikerül legyőzni a túlerőben lévő perzsa haderőt, Kürosz azonban meghal, így maga a hadjárat is értelmét veszti. Az életben maradt spártaiak, a fiatal athéni katona, Xenophón vezetésével viszont úgy döntenek, visszatérnek Hellászba. Ehhez azonban több száz kilométert kell megtenniük, a Fekete-tenger déli partjáig, méghozzá erőltetett menetben, hiszen Artaxerxész serege a nyomukban van... A kötetet térképmelléklet, valamint a szerző történelmi jegyzetei egészítik ki. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]